A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Sugár Ágnes: A terézvárosi 10-es számú könyvtár 50 éves története
Az állomány vizsgálata mellett az olvasószolgálatról megállapítja a jegyzőkönyv: „A kölcsönzést egyszerre végző dolgozók száma csúcsforgalmi időben három. A könyvtárosok kölcsönző tevékenységét általában udvariasság jellemzi. Bár a kölcsönző könyvtárosok egy részének könyvismerete, irodalmi műveltsége megfelelő, a kölcsönzési munka színvonala mégsem mondható kielégítőnek. Ennek oka egyrészt abban van, hogy a könyvtár nem fejlesztette ki a magasabb színvonalú kölcsönzési munka tárgyi feltételeit, másrészt a modern olvasószolgálati rendszerhez (pl. szabadpolc) nem megfelelőek a helyiségek.” Az olvasók összetételéről és olvasási szokásairól: „Az olvasók fő tömege kispolgári rétegekből adódik. Ez a körülmény okozza, hogy az olvasók érdeklődése is meglehetősen egyoldalú és főleg a polgári, ezen belül a nyugati irodalomra irányul... Az olvasók meglehetősen követelők, türelmetlenek anélkül, hogy magasabb színvonalú tájékoztató szolgálatra inspirálnák igényeikkel a könyvtárosokat.” Az igényekkel, könyvállománnyal kapcsolatban említésre méltó még egy problematikus jelenség. Sok olvasó rendszeresen olvas idegen nyelvű irodalmat. Ennek megfelelően igényli az új kiadványokat. Ezek beszerzése nem volt könnyű feladat abban az időben. Kicsi a választék, kevés az erre a célra fordítható összeg és a külföldi könyvek drágák. 1958 szeptemberében regisztrálták az idegen nyelvű irodalom forgalmát. Német nyelvű könyv 817, angol 243, francia 43 volt egy hónap alatt az olvasóknál. Ilyen forgalomhoz nem volt meg a könyvfedezet, kénytelenek voltak régi, rossz állapotban levő könyveket is kölcsönözni. A VI. kerületi tanács többirányú tevékenységet folytat és tervez az ideológiai kérdések helyes értékelése és az ellenséges propaganda visszaszorítása érdekében. „A vallásos és egyéb idealista világnézet elleni harc jelenlegi helyzete kerületünkben és a szükséges tennivalók" ügyében tanácsülés volt 1960 májusában. A jegyzőkönyv így értékeli a könyvtár munkáját: „Az ateista propaganda munkánk szerves része, a kerületi Szabó Ervin-könyvtár alapvető feladatának tekinti. Ezen a téren igen sok pótolnivaló van, tekintve, hogy az 1956-os ellenforradalom ezt teljesen háttérbe szorította. A könyvtárban külön kirakatban találjuk meg az olyan könyveket, amelyek a már politikaüag fejlettebb olvasóréteg ez irányú műveltségét megalapozzák. Külön felhívják a figyelmet a világnézeti tárgyú ismeretterjesztő irodalomra.” A VI. kerületre vonatkozó 15 éves távlati fejlesztés keretében 1960-ban javaslat hangzott el a könyvtárüggyel kapcsolatban. „A kerületben működő Szabó Ervin-könyvtár látogatóinak száma állandóan emelkedik. ... A 15 éves távlati fejlesztési tervben javasoljuk egy új, a jelenleginél legalább ötször nagyobb alapterületű könyvtár létesítését, ahol megfelelő olvasó szobák vannak. Javasoljuk továbbá a kerület több pontján fiókkönyvtárak felállítását, hogy a kerület lakói bármely pontról rövid idő alatt azokat megközelíthessék. Ezeken a helyeken is javasolunk olvasószobákat mind a felnőttek, mind a gyermekek (ifjúság) részére. A jelzett nagyarányú kerületi könyvtárfejlesztés nem valósult meg. A helyi szerény lehetőségeket kellett úgy igazítani az igényekhez, hogy legalább időlegesen megfeleljen céljaiknak. Erről a fejlődésről ír beszámolót Dávid Gyuláné volt könyvtárvezető és munkatársa, Meiszner Tamásné az 1962 - es Évkönyvben. Az öröm és a bizakodás hangján értékelik a felújítás, modernizálás, a szabadpolc-rendszerre való áttérés jelentőségét. Ezzel függ össze az a törekvés, hogy új, másfajta kapcsolatot teremtsenek az olvasókkal. Önállóságra neveljék, képessé tegyék az olvasót, hogy maga keresse ki a számára szükséges irodalmat. Ez a törkvés a jól értelmezett hagyományos kölcsönzéssel is párosult. „Célunk az olvasók igényeit koruk, nemük, foglalkozásuk, műveltségük, hajlamuk stb. figyelembevételével egyénileg kielégíteni. Új olvasóinknak és a kevésbé jól tájékozódó olvasók számára egyéni tanácsadással igyekszünk a válogatás munkáját megkönnyíteni. Érdemes még emlékeztetni a cikkben megfogalmazott alapvető ismeretekre, amelyekkel a könyvtárosoknak rendelkezniök kell: a) a szerző helye és jelentősége a világirodalomban (világnézet) b) a könyv témája c) a cselekmény mely korban játszódik d) a könyv színvonala, kinek ajánlható. 104
