A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Sugár Ágnes: A terézvárosi 10-es számú könyvtár 50 éves története
A könyvismereten túlmenőleg a szabadpolc fokozott mértékben követeli meg a segédeszközök céltudatos és biztos kezelését. Csak így valósítható meg a színvonalas, korszerű olvasószolgálat, mely feltételezi és eredményezi is egyben a könyvtáros iránti teljes bizalmat.” A könyvtári munka változását és a könyvtár jellegét determinálta, hogy megszűnt a gyermekkönyvtár és az átépítés során korszerű, kitűnően felszerelt olvasóterem létesült. (Új önálló gyermekkönyvtár nyílt a Liszt Ferenc téren 1961 -ben.) A tervek, törekvések, célkitűzések gyakorlatilag csak részletekben valósulnak meg. Az olvasószolgálat gördülékenységét még ebben az időben sem lehetett biztosítani. Ezt jelzi több bejegyzés a panaszkönyvbe, „... Állandóan hosszú, várakozó sorok, egy -egy alkalmazott 2—3 féle munkát végez (könyvbeszerzés, könyv helyrerakása, felvilágosítás adása). Agyonhajszolt, fáradt személyzet, amelyet teljes elismerés illet meg, hogy az idegein tud uralkodni”, írja 1960 márciusában Fodor Endre olvasó. Annak ellenére, hogy az olvasószolgálat ellátása nagy gond volt, egyre több jelzés sürgette, hogy a fiatalokkal a kölcsönzésen kívül is kellene foglalkozni. Felvetődött egy ifjúsági klub létrehozásának gondolata. A klub létrehozását indokolta, hogy 1961 - ben több mint 1200 fiatal olvasó volt és a modernizálás után az olvasóterem a klub működéséhez is helyet kínált. A klub munkájáról ugyancsak az 1962- es Évkönyvben olvashatunk Meiszner Tamásné tollából. A cél a fiatalokkal való megkülönböztetett foglalkozás alapjait megvetni és olyan tartós közösséget létrehozni, mely színes, változatos, vonzó programjával alkalmas arra, hogy a fiatalok legszélesebb rétegeihez a kultúrát közvetítse. A klub tagságának összetétele ideálisan vegyes volt: gimnáziumi tanuló 43, ipari tanuló 21, munkás 15, technikumi tanuló 8, alkalmazott 5, értelmiségi 1, egyetemi hallgató 2, összesen 95 fő. Gyakran tartottak összejöveteleket. 1962 - ben pl. 48 foglalkozás volt, melyek között arányosan változtak az irodalmi, természettudományi, művészeti viták, előadások, fejtörők, szellemi öttusák. A klub vonzerejének sok összetevője volt. Ennek sűrített megfogalmazását jelzi egy 17 éves gimnáziumi tanuló fiú: „Mert jó, mert szép, mert hasznos, mert társaság van, mert röhögni lehet, mert... mert lányok vannak, mert meleg van, mert újság van, mert lehet ülni, mert vitatkozni lehet, mert jól érzem magam, mert este van, mert időnként táncolni lehet, mert fiatalok között vagyok, mert jó hangulat van... A klub előadói, látogatói, vendégei között írók, költők, művészek, népszerű közéleti személyiségek is megfordultak. Egy vendégkönyv bejegyzéseiből érdemes néhányat idézni. Egy kedves délutánt töltöttem itt a fiatalok között. 1962. XII. 4. Bernáth Aurél Egy kellemesen eltöltött másfél óra emlékére. 1962. XII. 11. Tabi László Köszönjük a hasznos beszélgetést, a kellemes légkört. Abban a reményben, hogy nem utoljára jártunk itt. 1963. II. 7. Gerelyes Endre Először voltam itt, a boldogságról beszélgettünk. Ne csak beszélgessünk a boldogságról, érezzük is boldognak magunkat. Segítsen ebben a klub. Dobos Piroska Én is először voltam a klubban és jól éreztem magam, örülök a széles körű érdeklődésnek és kívánom, hogy minél teljesebben nyerjenek e közösségben választ kérdéseikre. Nemes Dezső Örömmel, szívesen jöttem, hogy elbeszélgessünk a nekem kedves világról, az érdekes Brazíliáról. 1963. VII. 11. Molnár Gábor Valami olyat kémek most tőlem, ez után az érdekes beszélgetés után, hogy se sablonos ne legyek, de ha nem akarok, kedvesnek sem kell lennem. Az előbbit megtartanom nehéz, az utóbbit megtartanom Könnyű. Ennyi kedves fiatal közt gyorsan múlt az idő, én tanultam tőlük, (ezt most így illik írni), ők nem tanultak tőlem, ezt félve látom rajtuk. De mégis nagyon jó, hogy itt jártam, ennyit mindenesetre őszintén mondhatok. 1963. szept. 26. Bárány Tamás 105
