A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Sugár Ágnes: A terézvárosi 10-es számú könyvtár 50 éves története
A könyvtárban naponta megforduló 250—300 tanulni vágyó fiatal és idősebb olvasó itt szabadon hozzájut az igazán színvonalas irodalomhoz, a magyar és világirodalom nagyjainak alkotásaihoz, a hazai és külföldi sportirodalom legjobb műveihez. ’ Az 1951—1957- ig terjedő éveknek még két fontos mozzanatát kell kiemelni, a decentralizálást és a külső kapcsolatok kiépítését. A kerületi könyvtárak 1950- ig a központ részeit alkották, minden tekintetben annak voltak alárendelve. 1951- ben fordulat következett be: az egyes kerületi könyvtárak fenntartását és fejlesztését a helyi tanácsok hatáskörébe utalták, csupán a módszertani irányítás maradt a központra. A követelmények magasak, a feladatok szerteágazók voltak. Szervezési és patronálási kötelezettségek a munkaidő jelentős részét igényelték. E feladatok teljesítése az adott létszám mellett óriási terheket rótt a könyvtárosokra és óhatatlanul kapkodást, ösztönösséget, nem eléggé átgondolt munkát eredményezett. A központ enyhíteni igyekezett a könyvtári gondokat. Szorgalmazta az állomások és aktívák szervezését, de ez nem oldotta, nem is oldhatta meg a problémákat. A vázolt körülmények között a könyvtárosok próbátak kitörni a napi kölcsönzésre ésadminisztrá- cióra leszűkített munkából. 1953- ban jelentős előadás volt a könyvtár 30 éves fennálásának tiszteletére az írók Könyvesboltjában. Kiállítás nyílt a könyvtár művész- olvasóinak képzőművészeti és irodalmi alkotásaiból. Többek között Biai- Főglein István, Kovács Margit, Barabás Tibor, Lengyel Balázs, Szép Ernő müveiből. 1954-ben 33 előadás volt különböző témákból. Nyáron a Hunyadi téren rendszeres előadások voltak a szabadtéri színpadon, nem ritkán 150—200 hallgatóval. A VI. kér. tanács hangversenysorozatot is indított, melynek szervezésébe a könyvtár is bekapcsolódott. A sorozatnak kettős célja volt, a dolgozók zenei nevelése és az úttörők nyári táborozásához szükséges pénz előteremtése. Az 1956- os ellenforradalom a FSZEK központjának és hálózatának súlyos anyagi és erkölcsi károkat okozott. „A könyvtár vezetősége és dolgozói az anyagi károk részbeni vagy egészben történt felszámolása után az ellenforradalom ideológiai kártevései elleni küzdelmet állították főfeladatként maguk elé. Számos kerületi könyvtár igyekezett igen hamar a kölcsönzést megindítani, köztük a 10-es könyvtár már novemberben, néhány napos zárvatartás után fogadta olvasóit. V. A FEJLŐDÉS ÜJABB SZAKASZA. ELŐTÉRBE KERÜL AZ OLVASÓSZOLGALAT 1957-1969 1957 áprilisában a kerületi könyvtárakat visszacsatolták a FSZEK központjához. A visszacsatolás nem jelentett változatlan visszatérést a régebbi állapotokhoz. Érintetlen maradt a kerületi könyvtárnak több olyan joga, amely a decentralizált időszakban, a kerületi tanácsok mellett alakult ki: önálló könyvbeszerzés, szabad rendelkezés a költségvetés egyes tételeivel stb. A „pénzbeosztás volt az egyik legnehezebb feladat. Számos elavult, ezért kivont társadalomtudományi, politikai művet újakkal kellett pótolni és az új lendülettel indult könyvkiadás keresett köteteiből is minél többet akartak beszerezni. Ezt a problémát az 1957- ben történt szakmai felülvizsgálat is érinti, - egyik javaslata így hangzik: ,A könyvtár forgalmához mérten alacsony a könyvbeszerzési keret, ezért ennek felemelése feltétlenül szükséges, ha meg akarjuk akadályozni az olvasók további lemorzsolódását.” Ebben az időszakban igen sok volt a tagságát szüneteltető olvasó. A vizsgálat egy napi leszámolás (1957. dec.6.) alapján megállapította, hogy 3597 „szünetelő olvasó” volt. A csökkenés okát nagyrészt az említett könyvhiány magyarázza, ebben az évben pl. 1829 kötettel gyarapodott csak az állomány. Ilyen mérvű könyvellátás mellett az olvasótábor megtartása igen nehéz, hangzott a jelentés. A mennyiség mellett a választék is igen szegényes és az alapművek hiányoznak a könyvtárból. A klasszikus szépirodalmi művek közül pl. Dumas: Kaméliás hölgy 1 példányban, Monte Cristo grófja 3, Mann: József tetralógia 3, Stendhal: Pármai kolostor 1, Zola: Három város 1 példányban volt meg. 103
