A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története
Évenként átlag 1000 kötettel gyarapodott a könyvtár. Az 1951-ben nyilvántartott 26 071 kötetes állomány 1956 végére 33 095 kötetre növekedett. Selejtezés, duplumosítás nem történt ezekben az években. A könyvtár 40 — 45 féle napilapot, folyóiratot fizetett elő, de ezeket csak az olvasók 3 százaléka forgatta rendszeresen. A gyermekrészleg 1956 végén 4006 kötettel rendelkezett. Az ötvenes években Óbuda 70 000 lakosának átlagosan 5 — 6 százaléka volt a 8-as könyvtár beiratkozott olvasója, számuk 3200 — 3700 között változott. Egy olvasóra az állományból átlag 8 kötet jutott, s évenként egy olvasó átlag 30 kötetet kölcsönzött. A legaktívabb olvasók a fiatalok voltak, részben gyermekolvasók (1954-ben 1038 általános iskolást tartottak nyilván), részben a közép- és főiskolások, akiknek száma 800 — 1000 között változott. Hasonló aktivitás, s talán még nagyobb érdeklődés jellemezte az ipari tanulókat, a fiatal szakmunkásokat, akiket a könyvtár indított el az ismeretszerzés, önművelés útján. A könyvtár több olvasót is képes lett volna kielégíteni, hiszen gazdag és folyamatosan fejlesztett állománnyal rendelkezett. A munkatársak is egyre nagyobb igyekezettel foglalkoztak az olvasókkal a könyvtár falain belül, s újabb tagok szervezésével a lakóterületeken. 1955-ben a tömegkönyvtárak „Felszabadulási versenyében” a kollektíva egy olvasószervezéssel egybekötött felméréssel vett részt. A Raktár utcai 8 házból álló lakótömbben (városi házak) a könyvtár hatósugarát, a könyvvel való ellátottságot, az üzemi könyvtárak igénybevételét, a nem olvasók számát vizsgálták. A 631 lakóra kiterjedő felmérésből nagyrészt kirajzolódtak a kerület összetételének, rétegeződésének akkori körvonalai; munkás: 35% — alkalmazott: 24% — értelmiségi: 7%—főiskolás: 2% — háztartásbeli: 20% — kisiparos 2% — nyugdíjas: 8% — egyéb: 2%. (Ez az arány lényegében megfelelt a 18 éven felüli beiratkozott olvasók összetételének.) A felmért igények ismeretében még ebben az évben könyvállomás létesült a lakótömbben levő Ingatlankezelő Vállalat irodahelyiségében, s a régi olvasók, tanácstagok is segítették a további szervezést. Nemcsak a felnőttek körében végzett a könyvtár ilyen széles körű olvasószervezést. Ebben az időben indult meg az általános és középiskolákkal való kapcsolatok megalapozott és következetes kialakítása. Az 1954/55-ös tanév fordulópontot jelentett ebben a munkában és hosszú évekre meghatározta az ifjúság olvasóvá nevelésének irányát. Iskolai összekötőkön keresztül biztosították pl. a kötelező olvasmányokat, a rendszeres könyvtár- látogatásokat. Tanulók és pedagógusok egyaránt segítették e közös akciót, amit a tanév végén értékeltek. A szűk elhelyezési körülmények között a könyvtárnak nagy megterhelést okozott a rendezvények szervezése, 20 — 30 főnél többet képtelen volt befogadni. Az írók, előadó- művészek és a könyvtár között mégis ebben az időben tartós kapcsolatok szövődtek, a ritkán, de annál jobban megszervezett író-olvasó találkozók alkalmával. A József Attila Olvasómozgalom keretében szervezett rendezvények alkalmából Dobozy Imre, Oravecz Paula, Erdős László, Máté György8 írók, Bodor Tibor, Palotai Erzsi előadóművészek szívesen jöttek az óbudai olvasók közé. Évek óta súlyos problémát okozott a belső feldolgozómunkák elmaradása, s ezek közül is a katalógusszerkesztési hiányt sságok, amelyek hátráltatták a színvonalas olvasó- szolgálati tevékenységet. A „Felszabadulási verseny” felajánlásai között ezek megoldására is sor került. Átdolgozták a 3 К szakot, megkezdték az irodalmi tanulmánykötetek analitikus feltárását, külön katalógust állítottak fel a kézikönyvtári- és a folyóiratállomány számára. A könyvtárosok minden lehetőséget felhasználtak arra, hogy az olvasókat a katalógusok használatára szoktassák. 1955. június 14— szeptember 15 között naponta jegyezték a katalógust használók nevét, s az új beiratkozok figyelmét felhívták e segédeszközök használatára. 8 Máté György: Gondolatok a könyvtárban. = M. Gy.: Űton — útfélen. Riportok. Bp. 1955. Magvető. 91
