A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története
igen divatos „Baskircsev Mária vallomásai”-t, valamint Mereskovszkijnak csaknem összes művét.'’ A fent ismertetett jegyzékben az ismeretterjesztő anyagot a decimális rendszer számainak megfelelően sorolták fel. Mint már jeleztük, igen gazdag volt az irodalomtudományi, művészeti és magyar történelmi anyag, de jelentős számmal voltak képviselve a természettudományok és az alkalmazott tudományok is. Ezzel szemben a társadalomtudományok (filozófia, vallás, politika stb.) válogatásában szembetűnő az egyoldalúság, a korabeli haladó könyvek kirekesztése. 1932 —33-ban megjelent az óbudai könyvtár ismeretterjesztő anyagáról egy igen érdekes, témakör szerinti csoportosítású jegyzéksorozat. Ezek a jegyzékek tulajdonképpen annotált bibliográfiák, helyenként bővebb tartalmi ismertetésekkel. Csak részben követik a könyvtár szakrendszerét és inkább bizonyos témakörök és kérdések több szempontú irodalmát nyújtják. Külön gondot fordítanak a könyvek nehézségi fokának feltüntetésére. Az alkalmazott tudományoknál és a természettudományoknál a nehézségi fokot három csoport jelzi: 1. Szak- és tankönyvek a szakok ismerői számára, 2. ismeretterjesztő szakkönyvek szakemberek és hozzáértőbb laikusok számára és 3. ismeretterjesztő és népszerű ismeretterjesztő könyvek a nagyközönség számára. A jegyzékek 3 4 havonta jelentek meg a fiók összeállításában és a Központ kiadásában. Összesen tíz füzetet ismerünk (némelyik második kiadásban is megjelent), ezek a következők: 1. Földrajz-útleírások. (A Föld múltja és anyaga. A föld élő és élettelen világa.) 2. A nő világa. (Az otthon és a háztartás, A család egészségügye, A társas élet szabályai.) 3. Magyarország és Erdély története. 4. Történelem és hadügy. 5. Alkalmazott tudományok és közgazdaság. 6. Orvostudomány, sport, játékok, nevelés, oktatás. 7. Természettudományok. 8. Művészetek. 9. Zene, színészet, fotó és film. Nyelvtudomány. 10. Irodalomtudomány. Legötletesebb a 8. sz. „Művészetek” című kötet. Itt külön csoportosították az általános munkákat és a művészetek történeteit, korok szerint, és a füzet elején lexikon-szerűen megmagyarázták az egyes művészeti irányzatokat és szakkifejezéseket. A népszerűsítő könyvjegyzékeknek jó hasznát vették azok az olvasók, akik nem voltak tisztában a fiókos katalógusok kezelésével, azok beosztásával, főleg pedig az ismeret- terjesztő katalógusok laikusok számára nehezen megjegyezhető felépítésével. Hátrányuk volt azonban, hogy pénzért árulták őket. Az óbudai fiók összevont szépirodalmi és ismeret- terjesztő jegyzéke 1,60 pengőbe került 1926-ban. Figyelembévévé a munkásság és a középrétegek nagy részének súlyos anyagi gondjait, valószínű, hogy éppen azok nem jutottak hozzá a jegyzékekhez, akiknek azokra a legnagyobb szükségük lett volna. Ismeretes, hogy Szabó Ervin még az 1900-as években felfigyelt Walter Hofmann drezdai, majd később lipcsei népkönyvtáros könyvtárszervezési elképzeléseire és rövidesen személyes kapcsolatot, kooperációt alakított ki vele. Hofmann népkönyvtári célkitűzéseit Dienes László ismertette „Walter Hofmann könyvtári törekvései” c. tanulmányában, amely 1916-ban jelent meg a Könyvtári Füzetekben. Hofmann számos könyvet írt, ezenkívül 2 2 A harmincas évek végén megtalálhattuk a 8-as fiókban Solohov: Csendes Don-jának akkori magyar kiadását és Egon Erwin Kisch: Ázsia újjászületése c. könyvének 1937. évi magyar kiadását is. 79
