A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Remete László: Elfeledett kéziratos források Szabó Ervin munkásmozgalmi és könyvtárosi tevékenységéhez
sorban a magyar kormánnyal, amely igen rossz néven vette, hogy Körösy statisztikái feltárták többek között a lakosság többsége embertelen lakásviszonyait és egészségügyi helyzetét. A Szabó Ervinhez intézett levélből arra következtethetünk, hogy Körösy „beérkezése” után sem feledkezett meg mostoha gyermekkora tapasztalatairól és hosszan tartó mellőzöttségéről, az ellene időként megújuló hajszákról. Szabó Ervin fővárosi könyvtárossá és mellette Gárdonyi Albert könyvtártisztté való kinevezését a főváros törvényhatósága 1903 márc. 28-i határozata hagyta jóvá. Wildner Ödön mint „bennfentes” tisztviselő már hetekkel előbb informálódott a dolgok kedvező állásáról, ezt tanúsítja 1903 márc. 7-én kelt üdvözlő lapja: „Kedves Ervinem! Mindenünnen hallom . . . mily nagy és megérdemelt sikered volt, elhiheted, hogy ez a legigazibb örömmel tölt el, nemcsak irántad érzett őszinte megbecsülésem és szeretetem miatt, hanem, mert ezzel ügyünknek, amelynek Te oly derék istápolója vagy a pigra massaban [tunya tömegben] is szép előremenetelét látom. — Gratulál és ölel Ödön.” A törvényhatósági döntés másnapján Harrer Ferenc is gratulált: „Kedves Ervin! Fogadd megválasztásod alkalmával igaz szívből (és nem kevesebb önzésbőljfakadó gratulációmat. Bp. 904. III. 29. Ölel Harrer Ferenc”. Ezek szerint két fiatal rangos városi hivatalnok, (Harrer is fogalmazó volt) tekintette a maga szempontjából nyereségnek Szabó Ervin kinevezését. * A hagyatékból előkerült további 10 levél tartalmaz még könyv tár történetileg érdekes, új adalékokat. Hármat Pikier J. Gyula, aki orvosból !ett a Statisztikai Hivatal aligazgatója, e minőségében 1911-ig Szabó Ervin felettese, küldött 1906 — 1907-ben barátjának tekintett munkatársához. Ezekben többek között Szabó Ervin szembetegségének diagnózisát állapította meg neves professzor barátai segítségével. Két levél Gárdonyi Alberttól, kettő Thirring Gusztávtól Körösy halála után a statisztikai hivatal igazgatójától származik az 1904— 1907-es évekből. A tanulmányi, illetve tartósan gyógykezeltetési okokból külföldön tartózkodó Szabó Ervint a könyvtár folyó ügyeiről tájékoztatták. Külön figyelmet érdemel az időrendben utolsó, Basch Imre által Amerikából írt, ezért nyilvánvalóan 1909-es keletű terjedelmes írás, amelynek borítéka nem maradt meg. (Baselit a könyvtári dokumentumok szerint 1909-ben küldte ki a főváros az USA könyvtárainak tanulmányozására). Az ugyancsak orvosból lett könyvtáros igyekezett alaposan megszolgálni kiküldetését és rendkívül részletesen számolt be Szabó Ervinnek elsősorban a Washingtoni Congress Libraryben, emellett más gyűjteményekben is folytatott tapasztalatszerzéséről. Tudjuk, hogy „mellesleg”, Szabó Ervin szindikalista híveként, az amerikai szakszervezetekkel is kapcsolatokat épített ki (L. erről bővebben Jemnitz János közleményét a Magyar Tudomány 1968-as évfolyama 735 — 746 oldalán). Remete László
