A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története

AZ ÓBUDAI 8-AS SZÁMÚ KÖNYVTÁR 50 ÉVES TÖRTÉNETE

I. A könyvtár keletkezése. Az első évtized (1923-1933)

A 8-as számú óbudai könyvtárt 1923 szeptemberében nyitották meg a Kórház utcai iskolában. Az 1920-as évek elejére rányomta bélyegét a gazdasági válság, amely döntő módon befolyásolta a Városháza kultúrpolitikáját és a Városi Könyvtár hálózatfejlesztési lehetőségeit és terveit. A szűkre szabott városházi dotációk következtében egy-egy ríj kerületi könyvtár létesítése komoly problémát jelentett, megnyitásukat több éves vita és előkészület előzte meg. Ez volt a helyzet az óbudai könyvtár esetében is.

A Városi Könyvtár 1921. évi 15. jelentésében közli, hogy:

,,. . .az egyes, főképpen külső kerületek törvényhatósági bizottsági képviselői a lakosság minden rétegének intenzív vágyát könyvtár után gyakran tolmácsolták előttünk. Főképpen Óbuda az, melyet fiókhálózatunk kiépítésénél elsősorban számításba kell vennünk.”

Az óbudai igények felmerülésével egyidőben jelentkezett az I. kerület is, könyvtár felállítására vonatkozó tervével. A Krisztinavárosban, illetve a Szarvas tér környékén szerettek volna könyvtárat létesíteni, miután Dudán akkoriban csak egyetlen fiókkönyvtár működött, a II. kerületi, Corvin téri 6-os számú fiók, ez pedig nem elégíthette ki az I. kerületi olvasók igényeit. Évekig tartó vetélkedés indult, bár 1922-ben a könyvtári bizottság, sőt, még Búzáth János alpolgármester is Óbudát pártolta. Hiszen Óbuda egyformán távol esett mind a Városi Nyilvános Könyvtár központjától, mind a II. kerületi fióktól, kultúrintézmények és könyvtárak tekintetében pedig erősen elmaradt Pest és Buda mögött.

Az „Óbuda-pártiak” kitartóan küzdöttek és az I. kerület egyelőre alulmaradt a könyvtárfiókért vívott harcban. (Csak 1927-ben nyílt meg az I. kerületi Döbrentei utcában a 11-es számú fiók.)

Óbudán már 1921-ben megindult a megfelelő könyvtári otthon keresése. Először a Lajos utca 92-ben próbáltak alkalmas helyiséget találni, majd szóba került a Raktár utcai és a Kiscelli utcai iskola, végül a Kórház utcai elemi iskolára esett a választás, mivel 1922 végén az itt ideiglenesen elhelyezett polgáii fiúiskola elköltözött a Kiscelli utcába és így néhány tanterem felszabadult. Ezekből kettőt bocsátottak a leendő könyvtár rendelkezésére.

Még ezt megelőzően megnyílt — 1922-ben — az Óbudai Gázgyárban egy ún. „minta- munkáskönyvtár.” Ripka Ferenc, a Gázgyár vezérigazgatója megbízta Kremmer Dezsőt, a Városi Nyilvános Könyvtár igazgatóját egy gázgyári munkáskönyvtár megszervezésével. Kremmer örömmel vállalta a megbízatást, annál is inkább, mert számos jel utal arra, hogy szívesebben látta volna a tervbevett közművelődési fiókot az I. kerületben, és így joggal remélhette, hogy a patronálása alatt álló gázgyári munkáskönyvtárral a követelődző óbudai városatyákat is elhallgattathatja. Ünnepélyes külsőségek között nyílt meg 1922 május 25-én az első „minta-munkáskönyvtár”, könyvtárosa Bihary Ferenc tanár volt. Számos újság ismertette a megnyitást, Ripka Ferenc és Buzáth beszédeit, valamint Krem76