A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Remete László: Elfeledett kéziratos források Szabó Ervin munkásmozgalmi és könyvtárosi tevékenységéhez
A Kőhalmi hagyatékban megőrzött politikai vonatkozású dokumentumok között Weltner Jakab itt következő Szabó Ervinhez címzett levele áll időrendben a második helyen: Magyarországi Szocziáldemokrata-Párt Titkársága Budapest, 1902. szeptember 25. Budapest, Erzsébet-körút 16. Tisztelt elvtárs! Ezúton értesítem, hogy a programmelőkészítő bizottság — bár tudja, hogy Önnek bizonyos dolgokban más nézete van mint a bizottság tagjainak — tegnapi ülésén elhatározta, hogy Önt felkéri szíveskedjék ülésein résztvenni és a programm kidolgozásánál közreműködni. Kérném írja meg ráér e szerdán (1-én) délután 4 órakor az első ülésre eljönni. Ha a délutáni 4 óra nem alkalmas kérem értesítsen, mikor, a nap mely részében rendelkezik szabadon idejével. Elvtársi üdvözlettel Weltner Jakab” Weltner 1895-től 1905-ig töltötte be a Magyarországi Szociáldemokrata Párt központi titkári funkcióját, fenti levele több szempontból is hézagpótló adalékokat tartalmaz, így például újólag megerősíti azt a tényt, hogy Szabó Ervinnek különleges szerepe volt a párt 1903-as programjának kidolgozásában. Üj momentum: Weltner úgy szólítja fel Szabó Ervint a részvételre, hogy tisztában van ennek a vezetőségétől eltérő nézeteivel. Korábban 1905-re, majd 1904-re, egyesek pedig ennél is régebbre, így 1903-ra tették Szabó Ervinnek a szociáldemokrata vonallal való szembefordulása kezdőpontját. Az imént idézett levélből kiderül, hogy még egy esztendővel kell visszahaladni és hogy Szabó Ervin ellenzéki nézetei ismeretesek voltak már ekkor a vezetőség előtt is. Ií háttérben csak tovább növekszik Szabó Ervin mozgalmi tevékenységének jelentősége, hiszen a nézeteltérések dacára sem tudtak lemondani egy olyan elvi szempontból nagy horderejű munkánál az ekkor 25 éves Szabó Ervin közreműködéséről, mint amelyet a program kidolgozása képviselt. * Az iméntinél nem egészen hat esztendővel későbbi keletű a Kőhalmi hagyatékból előkerült egymással összefüggő három további kézirat. Közülük az első Szabó Ervin egy 1908 februárjának utolsó hetében papírra vetett kiadatlan cikke, a második Kunfi Zsigmond e kéziratra reagáló levele, a harmadik Tarczai Lajos szintén Szabó Ervinhez írott levele. A cikk és a levelek előzménye: a Diner Dénes József szerkesztette és a szociáldemokrata párt vonalát követő (1908 áprilisában megszűnt) A Munka Szemléje c. lap 1908 február 15-i és 22-i számában Tarczai (Tárcái) Lajos két részes cikket publikált „Az intellek- tuellek és a szociáldemokrácia” cím alatt. A kép teljessége végett emlékeztetni kell arra, hogy Tarczai Szabó Ervin 1904—1905-ben nyíltan fellépő szociáldemokrata ellenzéki csoportjának egyik legaktívabb tagja volt, aki fontos szerepet játszott a csoport 1905 tavaszán végrehajtott akciójában, amellyel a szociáldemokrata pártkongresszuson sikertelenül kísérelték meg a diktatórikus eszközökkel dolgozó bürokrata pártvezetőség kibuktatását, illetve aSzabó Ervin által szövegezett új pártszervezeti szabályzat elfogadtatását. Való igaz, hogy az ideológiailag jobban felkészült ellenzékieket, amint arra Szabó Ervin alábbi ismeretlen cikke utal, a Garami Ernő által irányított pártvezetőség gyakran bélyegezte meg a párt közvéleménye előtt, mint a mozgalmat egyéni érvényesülésük eszközének tekintő lateinereket. Viszont az is tény, hogy az 1905-ös vereségét követően egyértelműen a forradalmi szindikalizmus hazai propagandistájává lett Szabó Ervint ezen az útján ellenzéki 66
