A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Kovács Csilla: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiállításai 1930-1960
kében sok érdemi tett következett: 1947-ben kiállítási anyagot adott a gyűjteményéből a Magyar Partizánok Szövetsége által a Vármegyeházán rendezett Szabadság című kiállításhoz. Olvasótermét irodalmi társaságok, a Népművelési Központ és a Várospolitikai Szeminárium előadássorozata számára rendelkezésre bocsájtotta. A könyvtárban rendezték meg a Magyar Könyvkiadók könyvnapi kiállítását is. Ezzel a korábbi „kölcsönadott” kiállítások helyett a könyvtár saját épületében először lelt otthonra a kiállítás. 1948-ban folytatódott a könyvtár és szolgáltatásainak kiállítások formájában történő népszerűsítése. Rendszeressé vált többek közt az aktuális könyvkirakatok készítése is. Az 1948-as szabadságharc országos centenáriumi ünnepeihez a könyvtár a forradalom és szabadságharc kisnyomtatványainak kiállításával csatlakozott; a kiállított anyagról külön bibliográfiát is kiadott. A kiállításnak nagy sikere volt, s a könyvtár akkori vezetői, Dienes László, Kőhalmi Béla és munkatársaik úgy határoztak, hogy rendszeresítik a kiállítások rendezését a könyvtárban a könyvtár anyagából. A szabadságharc centenáriuma alkalmával a kerületi könyvtárak egy részében — ahol erre alkalmas hely volt — kiállítást rendeztek a 48-as irodaLmból. Könyvkirakafi t készítettek egyebek közt a Nemzetközi Nőnap, az Októberi Forradalom és az MKP megalakulásának 30. évfordulója alkalmából is. Még ez év őszén megrendezték a Tolsztoj-em,lékkiállítás-1, decemberben pedig a Magyar Kommunista Párt megalapításának 30. évfordulója alkalmából készítettek a központban kiállítást. Bemutatták egyebek közt az 1919-es proletárforradalom plakátjait is. A fent említett első nagyméretű kiállítások nagy közönségsikert arattak és komoly sajtóvisszhangjuk volt. Kiállítások a kerületi hálózat nagyarányú fejlesztésének éveiben (1949-1956) Az 1949 —56-ig terjedő időszakban a könyvtári munka sokoldalúvá és színessé vált, új módszerekkel gazdagodott. Az írásos, a szóbeli és a szemléltető propaganda számos eszközét — ankétok, könyvismertető előadások, kiállítások, ajánló bibliográfiák stb. — alkalmazták a könyvtár megismertetésére és az olvasás megkedveltetésére. A kiállítások rendezése terén mind a tematikát, mind a módszert illetően jelentős eredményeket ért el a könyvtár. A kiállítások témája általában a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom és a történelem egy-egy kiemelkedő egyéniségének életműve, egy-egy aktuális gazdasági és politikai részkérdés volt. Újszerű volt és hasznosnak bizonyult, hogy a pártoktatás segítésére az 1951-es évben vitrineket állítottak fel, s ezekben mutatták be az oktatáshoz szükséges anyagot, elsősorban az SZKP történetét tanulmányozók részére. A kiállításokat a könyvanyag mellett statisztikákkal, helyi érdekességű dokumentumokkal, grafikonokkal, fotókkal színesítették. A reprezentatív kiállítások közül az első 1949. január 26-án nyílt meg: ez volt az első magyarországi Lenin-kiállítás. Lenin halálának 25 éves jubileumára rendezték. Itt láthatta először a nagyközönség a Tanácsköztársaság idején megjelent Lenin-művek magyar fordításait, és itt olvashatták először Leninnek a Magyar Tanácsköztársaságot üdvözlő táviratát is. Ezután a Szovjet karikatúra mesterei címmel kiállítás következett. A politikai tartalmú, szatirikus kiállítás a maga nemében első volt Budapesten. Mindkét kiállítás nagy közönség- sikert aratott. E két önálló kiállításon kívül a könyvtár részt vett a Magyar—Szovjet Társaság által a költő születésének 150. évfordulója alkalmából a Nemzeti Szalonban rendezett Puskin kiállításon is. 1952. június elején a Béke Világtanács találkozója alkalmából Békeplakát-kiállítást rendeztek. Mintegy 250 művészi kivitelű plakát és csaknem ugyanannyi könyv, számos fénykép és dokumentum mutatta be a Szovjetunió és a világ dolgozóinak békeharcát. 119
