A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

Kovács Csilla: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kiállításai 1930-1960

1953-ban két nagyobb megmozdulást kísért reprezentatív kiállítás: a tanácsválasztásokat és a Béke Világtanács budapesti találkozóját. E kiállítások egyben módszertani segítséget jelentettek a kerületi könyvtárak hasonló tárgyú kiállításainak elkészítéséhez is.

Az 1954-es év legnagyobb kiállítása a könyvtár történetét mutatta be az intézet 50 éves jubileuma alkalmából. Emellett még számos kisebb kiállítást is készítettek.

1953-tól kiszélesedett az irodalmi tárgyú kiállítások tematikája. Rendeztek Tolsztoj-, Turgenyev-, Gábor Andor-, Ady-, Pablo Neruda-, Anatole France-, Shakespeare stb. kiállításokat. Emellett rendszeresen bemutatták az új beszerzéseket; tablókon borítólap- kiállításokat készítettek és a vitrinekben válogatott könyvanyagot állítottak ki.

A kerületi könyvtárak is kivették részüket a kiállítások készítéséből. Az 1953-as választásokkal kapcsolatban 193 kiállítást készítettek, ebből 93-at a könyvtárakon kívül. Különösen azok a kiállítások érték el a kívánt hatást, amelyek a tanácsválasztás országos gondolatát a helyi eredmények szemléltetésével hozták életközeibe. A könyvek mellett kiállított régi irattári dokumentumok, fényképek, grafikonok egy-egy kerület múltjának és jelenének összehasonlítása által meggyőzően bizonyították az ország és az adott kerület fejlődését. Ugyanígy például a felszabadulás évfordulóival kapcsolatos kerületi kiállítások felelevenítették Budapest ostromának egy-egy részletét, továbbá a szóbanforgó kerület fejlődését, az ostrom időszakától a kiállítás idejéig.

Kiállítások készültek nagy írók, művészek, tudósok születési vagy halálozási évfordulója alkalmából is (Mikszáth, Móricz, Leonardo de Vinci stb.).

A kiállítás-készítés segítésére kitűnő módszertani segítségnek bizonyult az ún. minta- kiállítások rendezése a központi könyvtárban. E módszertani segítésnek az volt a célja, hogy a kisebb könyvtárak a saját, rendelkezésre álló anyagból, a helyi szempontok figyelembevételével a legjobb, leghatásosabb kiállításokat rendezhessék. A mintakiállításokat a központi épület dohányzójában rendezték. A kerületi könyvtárosokon kívül meghívtak a bemutatóra üzemi könyvtárosokat és megyei könyvtári munkatársakat is. A mintakiállítások hatékonyságának növelésére kiállítási útmutatók is készültek. A leghasznosabbnak, a legjobban sikerültnek a Budapest felszabadulásával kapcsolatos mintakiállítást és útmutatót tartották a könyvtárosok. Ezek alapján sok színvonalas kiállítást készítettek. Különösen jól tudták felhasználni az időrendi mutatót és a dokumentum-mellékletet.

A központi könyvtárban a kiállításokat 1955-ig a bibliográfiai osztály rendezte. Az év második felétől ezt a feladatot a tájékoztató szolgálat, a Budapest- és a különgyűjte- mények osztálya látta el.

Nagyobb kiállítások a következők voltak:

Budapest felszabadulásának 10 éves évfordulója. A kiállítást a központi könyvtár valamennyi részlegében rendezték.

Kiállítások Budapest múltjából címmel e témákból készültek kiállítások: Aquincum Buda Mátyás alatt, Buda 1686-os visszafoglalása stb.

A Budapest története című kiállítást a Pedagógiai Könyvtárban rendezte a központi könyvtár a Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet nevelőinek tartott előadáshoz.

Vidám úttörő-nyár címmel rendeztek az ifjúság nyári foglalkoztatásához könyvkiállítást.

Készültek kiállítások kulturális és politikai évfordulókhoz is, többek közt Bartók Béla, József Attila, Majakovszkij, Solohov stb. születési vagy halálozási évfordulója alkalmából. Ezeken kívül kisebb kiállításokat állítottak össze egy-egy tépiakör irodalmából. Pl. várostörténeti művek, legújabban beszerzett művészettörténeti könyvek stb.

Évente kétszer-háromszor könyvkiadók, nyomdatechnikai szakemberek, grafikusok számára nyomdatechnikai kiállításokat rendeztek a nyomdatechnikai szempontból érdekes és szép könyvek bemutatására.

1955-ben a hálózatban minden jelentékenyebb évfordulóra rendeztek kiállítást az olvasószervezés érdekében saját helyiségeiken kívül, több helyen a kerületi moziban, művelődési házban. Különösen kiemelkedő és változatos volt a IV. kerületi újpesti, a Vili.

120