A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története
vei. Az volt a fontos, hogy az olvasók ne csak a tudományok rendszerében, de a saját asszociációs képességük szerint is eligazodhassanak a számos polc között, s kedvükre válogassanak. Meg kellett bontani ehhez az ETO merev szabályait, s a tájékozódás érdekében kellett kialakítani a szabadpolc új szakbeosztását. 1963. augusztus 31-ón nyílt meg a korszerűsített Fő téri könyvtár, egybekapcsolva ezt az alkalmat a 40 éves évforduló ünneplésével. Számos régi olvasó kapott ajándékot ezen a napon, köztük is a legrégebbiek, akik még 1923-ban iratkoztak be a könyvtárba, mint pl.: Hollós István tanító, aki azóta meghalt és Krén Alajosné, aki éppen egyidős a 100 éves Budapesttel, Pender Ferenc könyvtáros is 40 évvel ezelőtt, mint olvasó került kapcsolatba a könyvtárral. Eljöttek az egykori munkatársak, a kerület vezetői, aktívák, a könyvtár régi barátai. Az udvarra szorult érdeklődőkkel és a műsorban szereplőkkel együtt közel 200-an vettek részt az ünnepségen. A műsort a József Attila Művelődési Ház és a HVDSZ Ady Endre Kultúrotthon közösen rendezte. Ebből az alkalomból helyezték el a könyvtárban az „Óbuda az irodalomban” c. kiállítás anyagát, amely májusban a Hazafias Népfrontban nyílt meg, majd júliusban a kerületi Pártbizottság előcsarnokában került kiállításra. A 40. évfordulóra Ugray György óbudai szobrászművész nagyméretű József, Attila domborművet ajándékozott a könyvtárnak, amit a bejárattal szemben levő falon helyeztek el. A megnyitáskor a szép, megfiatalodott könyvtárat ünneplő olvasóknak a hétköznapokban sem kellett csalódniok. Többségük örömmel böngészett a polcokon — különösen a fiatalok — de időbe telt, míg az új rendszert valamennyi korosztály elfogadta. Egy 1964- ben végzett felmérés szerint az olvasók 5,5 százaléka a katalógusból 7,4 százaléka a bibliográfiák alapján 22,5 százaléka a könyvtáros ajánlására 50.8 százaléka a szabadpolcról önállóan 13.8 százaléka a szabadpolcról a könyvtáros segítségével választott könyvet. 1965-ben már az olvasók 63%-a választott önállóan a szabadpolcról. Az ismeretterjesztő irodalcm forgalma 1962-höz képest 1964-ben 17 százalékkal emelkedett. Különösen a politikai, műszaki, természettudományos művek iránt növekedett az érdeklődés, de emelkedett a szovjet és népi demokratikus országok szépirodalmának keresettsége is. A különféle témák, sorozatok kiemelése is segítette a választást. A kötelező olvasmányok, versek (polcba épített analitikus katalógussal) a Modern és Olcsó Könyvtár sorozatai stb. Sok érdeklődőt vonzott a helytörténeti anyag felállítása is, amelynek gyűjtése még az ötvenes évek közepére nyúlik vissza. Külön katalógus is készült az állományban és a Budapest Gyűjteményben meglevő óbudai vonatkozású önálló művekről, tanulmányokról. 1964-ben újra megindult az olvasószervezés, mert a hosszú zárvatartás alatt 631-en lemorzsolódtak, s a beiratkozottak száma 2261 főre csökkent. A társadalmi szervezetek, iskolák segítségével 245 új olvasó iratkozott be, de 1965-ben már csak 79 volt a nettó növekedés, s 2500 — 2600-nál nem emelkedett tovább a könyvtári tagok száma. Pedig a korszerűsített könyvtár szélesebb körben is kifejthette volna tevékenységét, s nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült. A hatvanas évek közepére nyilvánvalóvá váltak a remélt tömeges beiratkozás akadályai: a könyvtár viszonylagos távolsága a forgalmi gócpontoktól, a kerületi rekonstrukciót megelőző bontás, az elköltözők egyre növekvő száma, s nem utolsó sorban a 60 éven felüliek létszámának emelkedése, akik leginkább idegenkedtek a szabadpolctól, s a TV nyújtotta új, kényelmesebb szórakozás felé fordultak. Ezek az objektív körülmények, — ha nem is mindegyik azonos súllyal, de összefüggésükben végigkísérik a könyvtár működését a továbbiakban is. Az olvasószervezésnek egy áttételesebb formájával is próbálkoztak a könyvtárosok. Észrevették, hogy a kihelyezett könyvanyagból a korábbi évekhez képest sokkal többet 95
