A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története
kölcsönöznek (15 000 fölé emelkedett akkoriban a kötetforgalom). A kísérleti felmérés során derült ki, hogy a beiratkozottak száma hárommal szorozható, hiszen a családtagokat is ellátják olvasnivalóval. A beszélgetések eredményeképpen több családtag, szomszéd, ismerős iratkozott be, akikkel a könyvtárosok közvetlenül foglalkozhattak. Éppen abban az időben folyt pl. a szervezett oktatásban résztvevő dolgozók segítése, akik elfoglaltságuk miatt másokkal hozatták a könyveket, s nem mindig megfelelőt. A személyes könyvtár- használat számos munkásolvasó tanulását könnyítette meg. Több kísérlet történt a hatvanas évek közepétől a differenciáltabb olvasószolgálati módszerek kidolgozására, a hatékonyság vizsgálatára. Egyik ilyen érdekes próbálkozás volt az ún. hatásvizsgáló beszélgetések (mélyinterjúk) lebonyolítása néhány kiemelt művel kapcsolatban. Többek között Sánta Ferenc: Húsz óra c. regényéről fiatal olvasókkal, Somogyi Tót: Próféta voltál szivem c. kisregényéről 16 éves ipari tanulóval, Darvas József: Részeg esőjéről középkorú munkással folytak beszélgetések, amelyeket részben mag- netofonszalagon, részben írásban rögzítettek a könyvtárosok. Az olvasók szívesen vállalkoztak pl. olvasónaplók vezetésére, különféle pályázatokon való részvételekre is. (Pl. szovjet irodalmi pályázat 1965-ben. Az „Aurórától a holdrakétáig” c. pályázat 1967-ben.) De nemcsak a szépirodalom, hanem az ismeretterjesztő művek hatásával, forgalmával is számos felmérés, elemzés foglalkozott. Történelmi, politikai eseményekhez kapcsolódó művek ajánlása fellendítette a társadalomtudomány forgalmát. (Pl. 1965-ben a felszabadulás 20. évfordulójára, 1966-ban az MSZMP IX. és az SZKP XXIII. kongresszusa, 1967-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója stb.), de emelkedett a műszaki, természettudományos és az új gazdaságirányítási rendszer előkészítése jegyében a közgazdasági művek olvasottsága is. A számos vizsgálat közül a Fővárosi Tanács felkérésére végzett három felmérés jelzi a munka sokoldalúságát: 1967-ben készült el a szocialista eszmeiségű szépirodalom, a materialista világnézetre és a hazafiságra, internacionalizmusra nevelő művek forgalmának, hatásának elemzése. Ezekben az években — részben folytatva a korábban kialakult módszerek alkalmazását, részben újakat keresve — sikerült viszonylag aktív olvasógárdát nevelni szinte valamennyi réteg vonatkozásában. Egyre többen igényelték a vitákat, író-olvasó találkozókat. Különösen a közép- és felsőiskolások, ipari tanulók számára kellett erre lehetőséget teremteni a könyvtár szűk keretei között. 1965-ben „Folyóirat —fórum” alakult, amelynek foglalkozásain a fiatalok aktuális társadalomtudományi, irodalmi cikkeket vitattak meg a könyvtáros vezetésével. Pl. Gyurkó László: Gyengébb nem (Kortárs), Sükösd Mihály: Értelmiség a küszöbön (Valóság), Dokumentumok és visszaemlékezések az új Magyarország megszületéséről (Társadalmi Szemle) Litván-Tellér: Gimnazisták etikai nézetei és a valláserkölcs (Világosság). Ez utóbbi cikk különösen élénk vitája adta az ötletet a „Világosság Klub” megszervezéséhez 1967-ben, amelyhez a szerkesztőség folyóiratpéldányokat, és előadókat is biztosított. Pl. Tóth Tamás: egyetemi tanársegéd, a könyvtár egykori diákolvasója „Lelkiismeret és felelősség” címmel tartott előadást. Egy-egy alkalommal — megtöltve a helyiséget — 15 — 20 fiatal vett részt a vitákon. Nagyobb létszámú rendezvényekre a könyvtár a korszerűsítés után sem volt alkalmas, hiszen a régi olvasóterem helyét is polcok foglalták el. A propagandatevékenység tehát utat keresett a művelődési intézmények, társadalmi szervezetek felé, ahol viszont a közönség szervezése okozott problémát. A könyvtár és a kerület azonos érdekeinek felismerése újból egy erősen extenzív folyamatot indított el, de az ötvenes évekhez képest tudatosabb, összehangoltabb formában. A József Attila (1965-től Frankel Leó) Művelődési Házzal közösen előadássorozatok szervezése indult meg. 1964-ben „Keresem a szépet” címmel irodalomelméleti, esztétikai sorozat kezdődött (Szalay Károly: A humor mesterei, Osváth Béla: Játék és valóság, Téglás Tivadar: Kaland és történelem stb.) 1965-ben „Mai írók arcképe” címmel a mai magyar, szovjet, népi demokratikus, haladó nyugati irodalom ismertetése hangzott el egy-egy 96
