A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története
az olvasóknak adott tájékoztatások rögzítése referensz-kartonokon, amelyek feldolgozása és elemzése késó'bb tanulmány formájában is megjelent.12 Az elemző munkák sorában helyet kapott 21 üzemi könyvtár vizsgálata és külön az Óbudai Hajógyár 100 munkásának fél évi olvasmányairól készített felmérés a kerületi Pártbizottság felkérésére. Közös előadások szervezése indult meg a József Attila (ma Frankel Leó) Művelődési Házzal és a Hazafias Népfront Óbudai Irodalombarátok Körével közösen. A Munkásakadémiai sorozatokhoz, esztétikai, helytörténeti előadásokhoz bibliográfiákat készített a könyvtár, és az olvasók körében aktív propagandatevékenységet fejtett ki. Minden nehézség ellenére, a könyvtárban folyó tartalmi munkák, belső adminisztráció mellett újra működtek letéti könyvtárak, kölcsönző állomások. A Martos Flóra és a Körösi Csorna Sándor gimnáziumban a kötelező olvasmányokat helyezték ki, a Nőtanács tagjai a Hazafias Népfrontban kölcsönöztek. A Viharhegyen rendszeres kölcsönzés folyt két aktíva közreműködésével. A könyvtár olvasóiból szerveződött lelkes segítőgárda pl. 1962 első félévében 124 munkaórát dolgozott, részben a hegyvidéki kölcsönzésben, részben a belső adminisztratív munkában. A gyermekrészlegben ennél is többet, 310 órát töltöttek hasznos munkával a kis aktívák, amint azt a 8-as könyvtár jelentései bizonyítják. 1962 januárjában a gyermekrészleg helyisége életveszélyessé vált, s födémcsere miatt át kellett költöztetni a felnőtt könyvtár olvasótermébe, ahol 1963 márciusáig működött, rendkívül nyomasztó szűkös körülmények között. A hátrányos munkafeltételek ellenére a könyvtár mind hálózati, mind kerületi szinten egyaránt elismert eredményeket ért el. A kopott bútorok, sokszor füstölő kályhák, a naponta számtalanszor megmászott létrák lehangoló látványát a túlzsúfolt polcok között, a régi olvasóteremben tömörülő gyerekek zsivaját a könyvtárosok szervező, irányító munkája ellensúlyozta: még ilyen helyzetben is képesek voltak vonzó, kulturált légkört ,,varázsolni” az olvasók számára. A munkában, örömben és gondban összekovácsolódott közösség 1962 január elsejétől a „szocialista munkakollektíva” cím elnyerését tűzte ki célul. Felajánlásaikat a szocialista brigád mozgalom hármas követelményének jegyében fogalmazták meg, elsőként alkalmazva azokat a könyvtári munka területére: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. A brigádnapló bevezető mottójául a munka közben gyakran idézett verssorokat választották: . .dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen úgy érdemes.” (József Attila: Töredékek) E vállalást kezdeményező kollektíva első tagjai Becski Andorné, Gaál Zsuzsa, Gálné Ballagi Ágnes, Pármai Eva, Pender Ferenc, Szorger Károlync cs H. Varsányi Lívia voltak. 1962 őszén Funtha Judit és Kerekes Pálné, 1963-ban Molnár Istvánná és Rostás Jenőné, 1964-ben Bosnyák Sándor vett részt a kollektíva munkájában. A vállalkozás újszerűsége igen nagy érdeklődést váltott ki a budapesti és a vidéki könyvtárosok körében egyaránt. Foglalkozott a témával a napi sajtó és a szakirodalom is (Népszava, A könyvtáros). 1964 nyarán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár értékelte a felajánlások teljesítését és a kollektívát dicséretben részesítette. Részlet a brigádnapló záradékából: ,,. .. a vállalkozás munkaverseny volt, s egyben versengés az emberségben, az oly sokoldalú helytállásban is. Ez sarkallt új meg új társadalmilag szükséges célok megvalósítására, s ez adott erőt a legnehezebb időszakokban.” A szabadpolc kialakítása volt ezután a következő lépés. A régi raktározási rendszer (ami a belső raktárban változatlan maradt) módosításra szorult a szabadpolc bevezetésé12 H. Varsányi Lívia — Funtha Judit: Tájékoztató munka egy kerületi könyvtárban. = FSZEK évkönyve, 1964-65. 94
