A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Novák Tamásné: A régi Budapest két tere fotóarchívumunkban
A másik vendéglő, a „Két Pisztoly”, rossz hírű, piszkos épület. Gyilkosok, tolvajok tanyája. Egyetlen nevezetessége, hogy innen indultak az első omnibuszok a Városliget felé, itt volt végállomásuk. A tér másik felén épült fel a református templom. 1801-ben adományozta Pest városa a Kecskeméti kapun kívüli, kővel körülkerített régi temetőt a „pesti reformata eklésia számára”. 1805-ben kezdték meg az építkezést. 1816-ban volt az alapkőletétel, 1830-ban nyitották meg a kapuit, de csak 1837-ben készült el véglegesen. A tér továbbra is elhanyagolt, rendetlen és piszkos volt. Magas szemét-töltések borították. A templom mögötti lövöldében akkora a zaj, hogy a lelkész keserűen panaszkodik a tanácsnál: „A prédikáló szavát sem lehetvén templomunkban a lövöldözés miatt érteni.”1 Csak a 60-as években rendeződik a tér: a városkapu már nem áll, lebontották a „Két Pisztoly” kocsmát is. A Nemzeti Múzeum szép vaskerítést kapott, a teret megtisztították és kikövezték. Ekkor készült az Ybl Miklós tervezte Danubius kút is. A budakalászi bányában vágták ki az ezer métermázsás követ egy darabban, amiből a medencéjét faragták. Külön kocsit szerkesztettek a szállításához, s a korabeli újságok is írnak a nagy kő útjáról Budakalásziéi a Széna térig. A „Két Pisztoly” helyére a Pesti Hazai Első Takarékpénztár négyemeletes palotája épült. Vörösmarty tér A régi időkben Sétatérnek hívták, mert hajdanában esténként, amíg a Váci kaput be nem zárták, itt sétálgatott a város népe. Nem volt valami szép, rendezett tér, inkább hepehupás. Tavasszal rendszerint elárasztotta a Duna. Később, 1812-ben a mai irodaház helyén épült fel a 3500 nézőt befogadó Német Színház és a Sétatérnek Theatrum piac lett a neve. Nagy, impozáns épület volt a színház. Híres vendégművészek léptek fel benne, bár rossz volt az akusztikája, és télen — fűtés hiányában — nagyon hideg volt. Olajmécsesei rosszul világítottak, kellemetlen szagot árasztva. 1847-ben fűtőkészüléket szereltek fel. Gondatlan kezelés miatt egy februári éjszakán kigyulladt és leégett az egész színház. Helyére épült fel a Haas palota 1874-ben. Halzl János szervitatéri kávés jól számított mikor a színház mellé építtette vendég- fogadóját a „Magyar Király”-t. A Német Színház megnyitása után hamarosan fejlődésnek indul a környék. Uj házak épülnek, elkészül a Kereskedelmi (Lloyd) palota a Dunaparton. Közel van a Hajóhíd is. A „Magyar Király” Pest legmodernebb, legjobb hírű fogadója lesz. Háromemeletes, van benne kávéház, vendéglő, söröző, borbélyműhely, bérkocsi üzlet. A kávéházba 37 újság járt. Sokan csak a sörözőben üldögéltek szívesen, a nagy zenélőóra miatt, amely minden negyedórában eljátszott egy zenedarabot. A „Magyar Király” vezető szerepe addig tartott, amíg dunaparti szálló volt. Mikor elébe építették a Mária Valéria (Apáczai Csere János u.) utcát, nagy forgalma megszűnt és versenytársai mindjobban utólérték. 1937-ben bontották le. A Gerbeaud palota helyén állt a dísztelen Harmincad-ház. Az öreg, barnára festett, zöld zsalugáteres, egyemeletes hivatal, úgy terpeszkedett a Theatrum piacon, mintha soha nem akarna onnan elköltözni. Bámulta a tér közepén levő gémeskutat, ahonnan a lakosság a vizet hordta. A kút vályújából ittak a fiakeros lovak is, mert ezekben az időkben itt volt a fő fiáker-stand. Még az 1838-as nagy árvíz sem bírt az öreg házzal. 1859-ben bontották le. A Harmincad-ház telke, Pest egyik legértékesebb ingatlana volt. József nádor ide szerette volna felépíteni az új városházát. Sajnos nem volt rá pénz. Széchenyi Istvánnak is nagy tervei voltak a Harmincad-házzal még a harmincas években. Hatalmas, többemeletes aruházat akart építtetni a helyére, olyan kocsifeljáróval, amely mindjárt az első emeletre vezet. Végül is Hild József épített fel ide egy nagyszerű palotát 1861-ben. A háromemeletes empire stílusú házat az 1910-es években átépítették. Negyedik emelet épült rá, leszedték 110
