A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Novák Tamásné: A régi Budapest két tere fotóarchívumunkban
a szobrokat és rokokó-barokk elemekkel díszítették. A 60-as — 70-es évek legnevezetesebb épülete volt. Tréfásan ,,Schneider-Viereck”-nek nevezték, mert az épülettömbnek tulajdonképpen négy Schneider, négy vágó-szabdaló volt a tulajdonosa. Kovács Sebestyén András orvosprofesszor: Menschen-Schneider; a Kereskedelmi Bank: Coupon Schneider; Lyka Anasztáz, a híres bőrkereskedő: Leder-Schneider és Eisele Antal valóban Schneider, szabó volt. A ház lassacskán kicsúszott a ,,négy szabó” kezéből és majdnem teljes egészében Gerbeaudhoz került. Kugler Antal soproni cukrászmester 1847-ben jött Pestre és a József téren bérelt helyiséget. Fiát külföldön taníttatta s mikor az onnan hazatért, átvette apja üzletét és áthelyezte a Régi Színház térre. (Ugyanis a színház leégése után így hívták a teret.) 31 évig vezette, és tette mind színvonalasabbá cukrászdáját Kugler Henrik. 1883-ban vonult vissza. Üzletét egy svájci csokoládégyáros, a kiváló szakember, Gerbeaud Emil vette meg. Megvette — és becsukta. Néhány hét múlva, amikor új cégtáblával megnyílt a megnagyobbított, nagyszerűen berendezett üzlet, csodájára jártak a pestiek. Annyira közkedveltek lettek portékái, forgalma annyira fellendült, hogy Pesten és Fiúméban egy-egy gyárral kellett kibővítenie cukrászműhelyét. Az ízléses kis faládikákban, barna papírba burkolt bonbon-különlegességeit Európa minden tájára küldte. A tér közben kiépült. 1875-ben a királyi pár elsőszülött leánya után a Közmunkák Tanácsa Gizella-térnek nevezte el a Régi Színház teret. A tér közepén elegáns hintók és bérkocsik álldogáltak. Körös-körül ragyogó üzletek pompáztak. Vörösmarty Mihály születésének százéves évfordulójára (1900) mozgalom indult, hogy szobrot kellene állítani emlékére. A lapok tele voltak felhívással az adakozásra. A gyűjtést a Hitelbank vállalta el. A szobor elkészítésére hirdetett pályázatot Teles Ede, Márkus Géza és Kallós Ede nyerték meg. Nehezen gyűlt a pénz a szoboralapra. A király 5000 koronát ajánlott fel. A szoborbizottság illendő bódolattal megköszönte, de valójában soha nem kapta meg a pénzt. A király elfelejtett fizetni. Egy ungvári koldus az édesanyjától örökölt Máriás-húszasát küldte el a bizottságnak. A húszast becsomagolták az adománylevélbe és beépítették a szoborba. 1908-ban avatták fel a szép márványszobrot nagy ünnepséggel. A teret azóta hívják Vörösmarty térnek. Novak Tamásné FELHASZNÁLT IRODALOM BEVTLAQUA-BORSODI Béla — MÁZ SÁR Y Béla: Pest Budai kávéházak. Bp. 1935, Athenaeum. 1-2. köt, SCHOEN Arnold: A pesti Kálvin-téri református templom. Bp. 1939, Sylvester ny. 30 1. 8 t. PÁSZTOR Mihály vonatkozó cikkei a Budapest Gyűjtemény újságszelvény gyűjteményében. 111
