A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Tongori Imréné: Tájékoztató munka a 9-es könyvtárban
Ez időszak alatt 78 esetben kértek könyvtárunktól szóbeli tájékoztatást. A telefonon vagy személyesen elhangzó kérdések legnagyobb része irodalmi és társadalomtudományi volt. A tájékoztató könyvtáros jelzése szerint 69 olvasó jött előre összeállított jegyzékkel könyvet választani. Ezek tulajdonképpen olvasótervek, amelyeket ki-ki a saját ízlése szerint válogatott, rendszerint a rádió, vagy a sajtó által ajánlott művekből. 4 olvasó kért könyvtárosi segítséget olvasótervének összeállításához. Kettő a filozófiát, kettő pedig az új magyar irodalmat akarta tanulmányozni. Sokan használták olvasótervként a FSZEK által kiadott fiatal olvasók számára készített ajánló könyvjegyzéket. (Ez a kiadvány könnyen kezelhető és jól használható. Könyvtárunkban minden korosztály segédeszközként használhatja.) Évek óta folytatott olvasószolgálati munkánk tapasztalata szerint a rendszeres önképzésre törekvőknek legalább 80%-a a filozófia iránt érdeklődik. Ez nem lehet véletlen. Az új magyar irodalom olvasói — a vizsgálat esetében is — frissen végzett szakemberek, akik kevés szabadidővel rendelkeznek, s ezt az időt jól akarják hasznosítani. Korszerű, magasszintű irodalmi műveltségre törekednek. A vizsgált időszakban a kérdések közül 1442 a szépirodalomra, 948 a szakirodalomra vonatkozott. A szépirodalmi tájékoztatások száma a szaktájékoztatásoknak mintegy másfélszerese. A szakkérdések 35,4%-a vonatkozik konkrétan könyvre, a többi 64,6% egy-egy témát jelöl meg. A tájékoztató könyvtárosnak, a rendelkezésre álló rövid idő alatt, nemcsak a kért ismeretág irodalmát, hanem ebből az olvasó számára a legmegfelelőbbet kell kiválasztania, figyelembe véve az olvasó célját, képzettségét stb. A szépirodalmi tájékoztatás tömegében és jellegében különbözik a szakirodalmi tájékoztatástól. Itt a könyv és a téma kérdésektől elkülönítve vizsgáltuk a kötelező irodalmi igényeket és a teljesen passzív magatartást tükröző olvasói kérést; „valami jót”. Olvasóink 11,64%-a a könyvtárostól kért könyvet, rábízva a választást. Ez a számarány valószínűleg nagyobb lenne, ha az összes, tehát az adminisztratív övezetben elhangzó kérdéseket is felvettük volna méréseink adatai közé. Sokan már itt kérnek valamit, mindegy, hogy mit, s időhiányra, fáradtságra stb. hivatkozva nem keresik fel a referenszpultot. Jelenlegi munkarendünk szerint, mivel könyvtárosok is dolgoznak a visszavételben, ennek nincs akadálya. (Ha majd technikusokkal töltjük be az adminisztratív helyeket, mindez módosul.) Nem elhanyagolható ez a réteg. Valójában nem a könyvtáros irányítását várják, nem az általa jónak, vagy értékesnek tartott könyveket. Inkább azt kell kitalálnunk, mi áll legközelebb az olvasóhoz. Nem adhatunk olyan művet, amely számára idegen, melyet olvasás közben nem tud újra alkotni. A szépirodalom esetében a konkrétan megnevezett könyvigény (szerző — cím, vagy csak szerző, esetleg csak cím szerint) vezet (61,4%). Ez a csoport, könyvtárhasználati kérdésnek lenne tekinthető, de rendszerint ilyen „helyi” kérdés teremti meg a lehetőséget, hogy a tájékoztató könyvtáros az olvasó témaköréhez kapcsolódó szak- vagy szépirodalmi művet ajánljon. Ezekben az esetekben nem különül el az aktív és a passzív tájékoztató munka, statisztikai jelölést sem tudtunk alkalmazni, maga a tény azonban minden tájékoztató könyvtáros előtt ismeretes. Sokan kérik a könyveket téma szerint, pl. történelmi regényt (19,9%) gyakran még a kort és a népet is meghatározva, életrajzi regényt (rendszerint művészek olvasmányos formában megírt életét), tudományos-fantasztikus regényt stb. Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy szépirodalmi tájékoztatásunk semmiképpen sem nevezhető tájékoztató szolgálatnak, nem szervezett tevékenység, hanem a könyvtáros egyéni képességeire támaszkodó tájékoztató munka. Szépirodalmi tájékoztatásunk tárgyi feltételei (katalógusrendszereink) szerkesztése könyvtár-szempontú csak a könyvtárosi szakvélemény által elfogadhatónak tartott (szerző és cím szerinti) visszakeresésre nyújt módot. A könyvtárosnak percek alatt meg kell ismernie a tájékozódó olvasó irodalmi ízlését, olvasottságát, meg kell győződnie a feltett 135
