A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Benkőné Bartha Ilona: A gyermekkönyvállomány alakulása egy évtized alatt
A GYERMEKKÖNYVÁLLOMÁNY ALAKULÁSA EGY ÉVTIZED ALATT A gyermekkönyvtári munka további színvonalának emelése érdekében elemezni kell c munka egyes területeit bizonyos időszakokban. Számba kell vennünk, hogy jók-e az eddigi módszerek, vagy új erőforrások és más hasznosabb módszerek alkalmazása válik szükségessé. Ez alkalommal a gyermekkönyvállomány alakulását vizsgáljuk tíz év (1958—1968) távlatában, tizenegy könyvtárban végzett állományelemzés alapján. Megvizsgáljuk a gyermekkönyvállomány és az olvasók létszáma közti összefüggést, az iskoláskorú lakosság és a könyvtárban olvasók arányszámának kapcsolatát, az egy olvasóra jutó gyermekkönyvek számának alakulását. Elemezzük a gyermekkönyvállomány fő csoportjainak alakulását és arányainak fejlődését. Ezen belül a szép- és ismeretterjesztő irodalom arányát a tíz év alatt. A vizsgálódás tapasztalatai alapján felvázoljuk mind az eredményeket, mind az újabb tennivalókat. I. Az első állományelemzések tanulságai A gyermekkönyvtári munka elmúlt tíz évének egyik kiemelkedő eredménye a korszerű könyvállomány megteremtése volt. Az általános könyvtárfejlesztésen belül viszonylag elmaradt a könyvállomány arányos fejlesztése, ezért a hiányosságok felszámolására az elmúlt tíz év alatt nagyobb ütemben került sor. A következő hiányosságokat kellett felszámolni, melyekre az elemző vizsgálatok is fényt derítettek: 1958-ban a hálózat olvasóinak 25,2%-a volt gyermek, s ugyanakkor gyermekkönyv a hálózati állománynak csupán 15,1%-a volt. Aránytalanságokat tapasztaltunk egyes könyvtárak szerzeményezésében, főleg vegyes könyvtáraknál, ahol szubjektív tényezők döntötték el, hogy mennyi gyermekkönyvet vásárolnak. 1957-ben a könyvtárak a könyvvásárlási összegnek csak 14—15%-át fordították gyermekkönyvekre, ez az arány 1958 —59-ben 20%-ra emelkedett. A gyermekkönyvállomány összetétele — a fő csoportok aránya — (szép- és ismeret- terjesztő könyvek) sem volt megfelelő. Alacsony volt a gyermekkönyvek példányszáma is, átlagosan 3. Ezért a legnépszerűbb gyermekkönyvekre előjegyzéseket kellett felvenni s csak többszöri kérés után kaphatták meg a gyermekek. 1963-tól az állományfejlesztés egyre tervszerűbbé és központilag irányítottá vált. Szükséges volt a gyermekolvasók számához és a forgalomhoz igazodó könyvbeszerzési keret megállapítása, amely 1959. január 1-től már 25 — 27%-ra növekedett. Az 1 olvasóra jutó kötetek számának a növelése is feladattá vált. 1963-ban 6,7 és 1968-ban 7,9 az 1 olvasóra jutó kötetek száma. 238
