A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Uray Béla: Buda első közművelődési könyvtára. A 6. sz. kerületi könyvtár 50 éve - Kőhalmi Béla: Előszó
tében valóra váltják az akkor már 8 — 9 év óta melengetett tervet és a Szabó Ervin Könyvtár hálózatába vonják a Budai Könyvtáregyesület hanyatlásnak indult gyűjteményét is. Ilyen előzmények után kezdődött 1919. áprilisában a Budai Könyvtáregyesületnek a Corvin téri Budai Vigadó II. emeletén levő könyvtára átalakítása, átrendezése, hogy alkalmassá tegyék városi nyilvános könyvtárfiók funkciójának ellátására. Az előkészítő munkálatok gyorsan haladtak, a fiatal Szauder Erzsébet könyvtáros vezetésével, aki Szabó Ervin mellett vált kitűnő szakemberré. Szauder Erzsébet 1915. szeptember 26-tól 1921. július 1-ig volt a Fővárosi Könyvtár alkalmazásában. Szabó Ervin a következő minősítést adta róla kinevezésekor: „Működésével kezdet óta teljes megelégedésemet érdemelte ki. Szorgalmas és kiválóan intelligens munkaerő, akinek irodalmi ismeretei a kölcsönző szolgálatnál értékes kvalitást képeznek.”1 Szauder Erzsébet neve szorosan hozzá tartozik a 6-os könyvtár alapításához és történetéhez. Lelkiismeretesen végzett könyvtárszervezési munkáját később, a fehérterror idején, politikai bűnnek minősítették és nem tudták neki megbocsátani a könyvtár ellenforradalmi vezetői, hogy odaadással dolgozott a munkáshatalom kulturális célkitűzéseiért. A proletárdiktatúra bukása után üldözték, mindent elkövettek, hogy kiűzzék a könyvtárból. Fegyelmi eljárást indítottak ellene és közvetlen munkatársai megrágalmazták, éppen a 6-os könyvtárban végzett kiváló szorgalmáért, szervezési munkájáért. Csak néhány idézet a tanúvallomásokból: „Wesselényi Emilné tanúvallomása szerint a budai könyvtár megnyitása alkalmából, mely éppen az ellenforradalom napjára — az 1919. június 24-i ellenforradalmi puccskísérletről van szó — volt kitűzve, midőn a lövöldözéseknek hallatára hivatalnoktársai ujjongtak, a terhelt fehér arccal, szó nélkül állott és mikor kissé magához tért, azon sopánkodott, hogy a népbiztosok és Dienes László nem jöhetnek el a könyvtár megnyitására.” Kremmer Dezső, a Fővárosi Könyvtár első ellenforradalmi vezetője és „más tanúk” vallomására hivatkozva állapította meg a fegyelmi határozat, „hogy a terhelt a proletár- diktatúra alatt igen nagy ambícióval és szorgalommal dolgozott, annak bukása után azonban elkedvetlenedett, oly annyira, hogy ez működésén is feltűnően megnyilvánult, amennyiben tevékenykedése huzamosabb ideig a szabotálás látszatát keltette. . .”х A 6-os könyvtár előkészítő munkái befejeződtek és nyitásra készen állt. A nyitást megelőző napokról Kőhalmi Béla a következőket jegyezte meg: „A Szabó Ervin Könyvtár 6. számú fiókja akkor a Corvin téri Budai Vigadó épületében volt. A könyvtár megnyitásának előkészületei június 24-én fejeződtek be. A könyvtárba belépő nem ismert rá a hajdani áporodott levegőjű, kopott bútorzatú kaszinó elnyűtt könyvtárára. Az új könyvtár kedves bútoraival, sokszínű köteteivel a Szabó Ervin Könyvtár fiókjainak derűs hangulatát, frisseségét árasztotta. A megnyitás napja, sőt órája véletlenül egybeesett a Népbiztosok Háza elleni dunai monitorokról intézett ellenforradalmi támadás idejével. A könyvtár megnyitását azonban épp ezért nem akartuk elhalasztani.”1 2 1919. június 24-én került sor a Szabó Ervin Könyvtár 6-os számú könyvtárának megnyitására. Azon a napon, amikor az emlékezetes balsikerű ellenforradalmi kísérlettel kellett leszámolnia a proletárforradalom katonáinak. A megnyitásról A Tanácsköztársaság Könyvtárügye című folyóirat 1919. július (4.) száma így emlékezett meg: „Június 24-én, ugyanabban az órában, mikor a budapesti ellenforradalom kirobbant, mi a tudásnak és közművelődésnek új kapuját nyitottuk meg a reakció fészkében, Budán. A budai könyvtár nagy jelentőségét hangsúlyozandó, bizonyos ünnepélyességgel készülődtünk a megnyitásra. Úgy akartuk, hogy a Közoktatásügyi Népbiztosság, a könyvtár- ügyi megbízottak, a Központi Munkás-és Katonatanávs Elnöksége, a Szabó Ervin Könyvtár vezetősége és а II. kerületi munkás-és katonatanács együttesen adják át a könyvtárat a budai proletároknak. Nem egészen úgy volt: Lukács György népbiztost, Ágoston Péter 116 1 FSZEK irattár. 1 Szauder Erzsébet fegyelmi ügye. Városi Nyilvános Könyvtár, irattár. 2 Kőhalmi Béla: A Magyar Tanácsköztársaság Könyvtárügye, 162. o.
