A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
Klinda Mária: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ősnyomtatványai
A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR ŐSNYOMTATVÁNYAI Magyarország könyvtáraiban ma 7040 ősnyomtatványt tartanak nyilván.1 E könyvtárak sorában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szerény helyet foglal el a maga 53 darabból álló XV. századi könyvgyűjteményével. A legjelentősebb ősnyomtatvány-gyűjtemény- nyel, közel 1750 darabbal az Országos Széchényi Könyvtár rendelkezik, majd a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és az Egyetemi Könyvtár következik 1163, illetőleg 1130 darabbal.2 Vidéki könyvtáraink közül kettő, a kalocsai főszékesegyházi könyvtár és a székesfehérvári püspöki könyvtár egyenként mintegy félezer ősnyomtatványt őriz, s még további hat gyűjtemény előzi meg könyvtárunkat 100 —300 kötetnyi állományával.3 Ha azonban tekintetbe vesszük e könyvtárak többségének tekintélyes, több évszázados múltját és nagylelkű adományozóik, pártfogóik sorát, akkor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak alig több, mint félévszázados múltja alatt e túlnyomóan vásárlásokból eredő gyűjteménye máris nagyobb jelentőséggel illeszkedik hazai ősnyomtatvány-gyűjteményeink történetébe. A számszerűség amúgy is vitatható szempontján túl azonban figyelmet érdemel az a körülmény, hogy e félszáz kötetnyi állományban jelentős számmal vannak képviselve magyar vonatkozású munkák, köztük több olyan, mely nagyobb hazai gyűjteményeinkben is alig fordul elő. I. A gyűjtemény története Ősnyomtatvány-gyűjteményünk kialakulása szoros kapcsolatban van a könyvtár Budapest Gyűjteményével. Ősnyomtatványaink jelentős része —szám szerint 28 darab — tartalmi szempontból vagy megjelenési körülményei miatt e várostörténeti gyűjteményünk állományába tartozik, míg a másik 25 mű úgynevezett 09-es ritkasággyűjteményünket gyarapítja. A könyvtár első inkunábula-szerzeményei a Budát ábrázoló fametszetéről közismert, magyar szempontból jelentős, de gyakori előfordulású Schedel-krónikának 1493-as latin (45. sz.)* és 1496-os, második német kiadása (46. sz.). Mindkét kötet már 1897-ben, a könyvtár hivatalosan számított alapítási éve előtt hét évvel, a leendő fővárosi könyvtár számára a fővárosi levéltárban őrzött gyűjteményben volt, mint ezt a könyvekbe ütött tulajdonbélyegző: „Budapest székes főváros könyvtára” tanúsítja. Míg azonban a későbbi beszerzéseknél legalább az utolsó tulajdonost meg tudjuk nevezni, e két kötet eredetére vonatkozóan sem magukban a könyvekben, sem külső forrásokban mindeddig adatot nem találtunk. Félő, hogy a kötetek újrakötése során vesztek el örökre a kötéstáblák belső oldalán vagy a szennylapon szokásos, korábbi tulajdonosokra utaló bejegyzések vagy ex librisek. 1911-ben gróf Zichy Jenő (1837 — 1906) politikus, közgazdász és Ázsia-kutató öt éve vitatott hagyatékából három ősnyomtatvánnyal gyarapodik könyvtárunk: Aeneas Syl* A zárój ’ ben közölt számok a jegyzék tételszámára utalnak. 121
