A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
Remete László: Szabó Ervin szocialista könyvgyűjteménye a Fővárosi Könyvtárban, 2. rész
a szellemi inspirátora, és e sorozat első füzetének ismét Kropotkin egyik híres röpiratát adták ki „Az ifjakhoz” címen. A nehezen azonosítható aláírás mindenesetre lehet Kropot- kiné. Ha övé a dedikáció, úgy talán egy külföldi találkozásukkor írhatta, talán amikor valamelyik Kropotkin mü magyar fordításáról tárgyaltak. (Lehet, hogy éppen a dedikált „Memoirs...” fordításáról volt szó. Egyébként Kropotkin e műve „Egy forradalmár emlékiratai” címen 1966-ban került nálunk új kiadásra.)* Utoljára, de nem utolsó sorban hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a Szabó Ervin hagyatékban sok olyan dai-ab akad, amelyben az egykori tulajdonos személyes bejegyzései maradtak ránk. Többnyire az egyes művek áttekinthetőségét elősegítő tartalommutatókról, hevenyészett név- vagy tárgymutatókról sikerült kétséget kizáróan megállapítani: Szabó Ervin készítette ezeket a kiegészítő apparátusokat, de akadnak más széljegyzetek is. Tintával beírt teljes tartalommutatót találunk Adam Smith alapvető közgazdaságtani munkája német fordítása, az Untersuchungen über das Wesen und die Ursachen des Nationalreichtums 1847-es (lipcsei) kiadása, Szabó Ervin exlibrisszel ellátott harmadik kötetének (40914) „szennylapján”. Ugyancsak pótolta a hiányzó tartalomjegyzéket Szabó Ervin N. Rjaszanoffnak a Neue Zeit Ergänzungshefte 1909. március 5-i (1908/1909 No. 5.) számaként kiadott tanulmányához (3124/1 — 2). Ezt a munkát, címe „Marx über den Ursprung der Vorherrschaft Russlands in Europa”, éppenoly alaposan tanulmányozhatta Szabó Ervin, mint Adam Smith alapvető művét, — erre mutat, hogy ehhez is készített tartalomjegyzéket. Egyes munkái megírásához bizonyára sűrűn használta Szabó Ervin a londoni Thomas cégnél 1913-ban kiadott An encyclopaedia of industrialism című gazdasági szak-referensz könyvecskét, amelynek 533 — 543. lapjain levő indexe talán nem elégítette őt ki, és ezért kiegészítésül a VI. és 12. lapokra maga készítette kis tárgymutatót írt be ceruzával. A 32 címszót tartalmazó pótlás (Szabó Ervin számozta meg) angol nyelven jelöli a fogalmakat, és az első rész végére is angolul írta oda: „(continued p. 12.)” (Itt jegyezzük meg, hogy Szabó Ervin a szöveges bejegyzéseket csaknem kivétel nélkül azon a nyelven írta, amelyen a tanulmányozott könyv készült.) íme néhány példa arra, hogy a fenti enciklopédiában milyen címszavak érdekelték őt: „Emigration”, „Labours and politics”, „New labor movement”, „Strikes”, „Trade unions”, „Unemployment”, „Women and children and the labor market”, stb. A Die Wage című német munkásmozgalmi folyóirat 1872— 1877-es kolligátuma 41016/1 számú kötetének utolsó ,,szennylap”-jára ezt vetítette ki: „Engels: Marx 5, 545” — természetesen azért, mert így gyorsan megtalálhatta Engels 1877 augusztus 31-én közölt „Kari Marx” című cikkét, amelyet a Bracke által szerkesztett braunschweigi Volkskalender anyagából közölt előzetesen a Die Wage szerkesztősége. Tintával pótolta Szabó Ervin J osef Peukert Erinnerungen eines Proletariers című, Berlin - ben (1913) megjelent posztumusz önéletrajzi emlékezéséhez is a hiányzó tartalomjegyzéket, a 40858 raktári számú könyv karton címlapja belső oldalán és ezen kívül a hátsó fedél ceruzavonallal kettéosztott belső oldalán az egyik oszlopban hevenyészett névmutatót is készített. Liebknecht, Blanqui, Pyat, Bernstein, Neve és Kautsky szerepelnek a névmutatóban megfelelő lapszámmal. A másik oszlopban a Budapest címszó mellett sorolta fel annak előfordulási helyeit. 1913-ban folyt le a Magyar Mérnök- és Építészegylet rendezésében egy ankét a Taylor- rendszerről, amelyen Szabó Ervin is széleskörű visszhangot kiváltó referátumot tartott. * E cikk megírása után a Kassán élő és 1967 nyarán Budapesten tartózkodó Simainé Madzsar Lilivel folytattam beszélgetést többek között a Kropotkin-kérdésről. Madzsar Lili teljes határozottsággal állította, hogy emlékszik apja és Szabó Ervin olyan beszélgetéseire, amelyekben szó esett Szabó Ervin és Kropotkin külföldi találkozásairól. 114
