A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
G. Ballagi Ágnes: A kerületi könyvtárak reference-munkája
tétele azzal biztat, hogy fejlődést várhatunk; a növekvő követelmények a diákok számára ezen a területen is mindinkább elengedhetetlenné teszik a tananyagon kívüli olvasást. Ehhez segítenek a természettudományi tagozatú középiskolák, — amint azt az anyag is bizonyítja. A biológiai vonatkozású kérdések legnagyobb részét például a 45-ös könyvtár diák- olvasói tették fel, akik a könyvtár körzetébe tartozó biológiai tagozatú gimnázium tanulói. Az előbbiekből következik, hogy a foglalkozási kategóriák között természettudományos művek keresésében a középiskolások vezetnek; 67,5%-ban ők vetették fel az e szakcsoportba tartozó problémákat. A műszaki irodalom elmélyült olvasása — e felmérés tanúsága szerint — a kerületi könyvtárakban igen csekély. A helyzet megváltoztatásához társadalmi méretű támogatás szükséges, sok intézmény együttes munkája. Egy-egy könyvtár viszonylatában szolgáltatásaink bővítése, az alaposabb irodalomfeltárás is jelentős javulást eredményezhet. A propagandamunka kiszélesítéséhez fontos segédeszköz a „Műszaki tárgyszókatalógus”, amely 1967-ben jelent meg könyvtárunk kiadásában és eredményes felhasználása alapja lehet egy szélesebbkörű könyvtárközi kölcsönzésnek. Foglalkozásukat tekintve e tárgykörben a munkások vezetnek 42%-os arányban. E két tudományágban a férfiak 62,6%-ban tettek fel kérdéseket. A társadalomtudományon belül az irodalomtudomány iránti érdeklődés vezet. Bár a középiskolások teszik ki a kérdezők zömét (66%-át), az egyéb foglalkozási kategóriákba tartozók is, kérdéseik arányában élénk érdeklődést mutatnak. így a munkások, akik 7,4%- kal a második helyen szerepelnek, kérdéseik 30%-át teszik fel e témakörben. Az értelmiségieknél még magasabb, 38%-os az irodalomtudományi érdeklődés. E területen a nők tettek fel több kérdést, — az összes kérdések 64,4%-át. A politikai irodalom 21,7%-kal szerepel; azonban ehhez tartozik — kölcsönzési statisztika-rendszerünket tekintve — a 200-as szak, (vallási irodalom), a 93/99-es szak (történelem) anyaga is. A politikát és történelmet azért sem lehet ez esetben különválasztani, mert a kérdések jelentős része a felmérés időszakának évfordulóihoz, politikai eseményeihez kapcsolódik. (Például: A néphadsereg napja, november 7-e, az MSZMP IX. kongresszusa, vietnami hét.) E témákra mindkét állományrészben van irodalom. A 200-as szak különválasztását az indokolja, hogy az antiklerikális propagandamunka ilyen vonatkozását megvizsgálhassuk. Megállapítható, hogy a reference kérdések között éppúgy problémát jelent e témakör iránti csekély érdeklődés, mint a kölcsönzési forgalomban. A tájékoztató kérdések között annál is feltűnőbb a 200-as szak hiánya, mert a vallás- történeti anyag elengedhetetlenül hozzátartozik a klasszikus irodalmi művek megértéséhez (esetenként a modernekéhez is szükséges) és az iskolai tananyagból ez az ismeretanyag nagyrészt hiányzik. A politikai jellegű irodalom e három utóbbi csoportját tekintve a legjelentősebb foglalkozási kategóriát a munkásolvasók képviselik. Ezek részesedése az összolvasók sorában csak 12,2%, de politikai érdeklődésük ennek sokszorosa: összes kérdéseik 44%-át e témakör teszi ki. E kategóriáknál nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kérdéseket — majdnem kivétel nélkül — egyéb érdeklődésből, tehát sajtóból, rádióból stb. nyert ismereteik elmélyítése céljából tették fel. A főiskolások kérdéseinek 76%-át a politikai irodalom alkotja, — melynek okaira már rámutattunk. A pedagógusok munkájukhoz, előadások megírásához stb. kértek segítséget. A nemek arányát tekintve, igen kis eltérés mutatkozik a férfiak javára. Művészetre mindössze a kérdések 8,8%-a vonatkozik. A 75 kérdés 49,3%-át középiskolások és 13,3%-át az alkalmazottak, tisztviselők kategóriájába tartozó olvasók tették fel. A többi arányosan oszlik meg a különböző foglalkozásúak között és külön-külön és együttesen is csekély eredményt jelent. A nemek arányában valamivel a nők javára billen a mérleg. Az esztétikai nevelés szempontjából nagyon fontos, hogy a könyvtárak ezt a gazdag állomány- részt — kézikönyvtáruk fontos anyagát — is közelebb tudják hozni az olvasókhoz. A népművészet iránti érzék fejlesztése az oktatás, népművelés fontos közös feladata. 11 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve — XIII. 1966—07. 161
