A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
G. Ballagi Ágnes: A kerületi könyvtárak reference-munkája
Kormegoszlás tekintetében a kép így alakul: A politikai, történelmi témák iránt érdeklődők 86%-a 14—39 év közötti korosztályú, ami részben a tanulók, részben a 19 — 39 év közötti munkások nagy számából adódik. Az értelmiségi olvasók mintegy 40%-a e témacsoportban a 40 — 59 év közötti korosztályból körül ki. Természettudományi és műszaki tárgyú kérdést 40 éven felüliek közül csupán a témakör iránt érdeklődők 13,1%-a tett fel. Ebből az adatból kínálkozik olyan tanulság, hogy a szakmában való továbbképzés, új ismeretek iránti igény idősebb korban alig jelentkezik, — legalábbis a hálózat olvasótábora esetében, — azonban a probléma összetett, további elemzést igényel. Nincs feltárva például, hogy olvasóink milyen százalékban veszik igénybe más könyvtárak segítségét. Irodalomtudományban és művészetben egyaránt a 40 éven aluli korosztályok vannak túlsúlyban. A könyvtáros segédeszközei a reference-munkában Azután, hogy tisztáztuk már, kik és milyen reference kérdésekkel fordultak könyvtárosainkhoz, — az alábbiakban az lesz a feladatunk, hogy a reference-kérdések megválaszolásához rendelkezésre álló könyvtári segédeszközök felhasználását vegyük számba. A hálózat közművelődési jellegéből következik, hogy ez a segédanyag nem tudományos részeredményeket feltáró apparátus, de a legszélesebbkörű tájékoztatásra alkalmas, a kultúra egész területét átfogó anyagot képviseli. Ilyen a kézikönyvtár állományában szereplő lexikonok, összefoglaló munkák, s méginkább a könyvtár kölcsönzésre szolgáló állományának középszintű, vagy népszerűsítő irodalma. Hasonlóképpen ezen a színvonalon állnak e művek feltárásának eszközei, a különböző katalógusok és ajánló bibliográfiákE kérdésekkel foglalkozva mindenekelőtt a feltárás — a fentiekben másodsorban említett — anyagával kívánunk foglalkozni, mivel ezek igazítanak el az irodalom használatában„ Az alábbi számok, mutatószámok tisztázzák, hogy az érdeklődés kielégítéséhez milyen mértékben támaszkodtak a különböző feltáró eszközökre: Szám % Katalógus .................... 262 31,4 Bibliográfia.................. 130 15,6 Egyéb ............................. 442 53,0 Együtt 834 100,0 A segédeszközök igénybevétele megközelítően egyezik a feltett kérdések számával. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kérdés megválaszolására egyfajta módszert vesznek csupán igénybe; a kérdések egy részénél nem derült ki, hogy milyen kutatási módszert használtak, másrészt olyan kérdés is akadt, amelyet többféle anyagra támaszkodva oldottak meg. Itt kell megemlíteni, hogy 8 olvasó részére nem állt rendelkezésre megfelelő irodalom, ezért más intézményhez kellett irányítani őket, 12 esetben pedig a központi könyvtár reference-szolgálatát vették igénybe a könyvtárosok. Feltűnik a katalógushasználat magas — csaknem 1/3-ra rugó — aránya, holott közismert, hogy a közművelődési könyvtárak olvasói viszonylag ritkán veszik ezt az eszközt igénybe. Már ez is rámutat a különleges kérdések „kutatóinak” magasabbfokú könyvtár- használati módjára. A katalógus nagymértékű használatában szerepet játszik az irodalmi kérdések túlsúlya, hiszen e téren a katalógus-használatot az irodalomtörténeti katalógus 162
