A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
G. Ballagi Ágnes: A kerületi könyvtárak reference-munkája
Meglepő és örvendetes a munkásoknak a felmérésben elért második helye, csaknem 10%-os magas aránya. Ha az ipari tanulókat is hozzájuk számoljuk, részesedésük eléri az érdeklődők 1/8-át, ami ugyan fele a munkás és ipari tanuló foglalkozású olvasók az összes olvasók között elfoglalt arányának, önmagában véve azonban mégis értékes eredmény. Annál sajnálatosabb a nők alacsony aránya (21%) e kategórián belül. Ennek oka elsősorban, hogy a munkás fiatalok között gyakori az esti iskolákon való részvétel (s ezek elsősorban fiúk); a kifejezetten iskolai oktatásban résztvevő ipari tanulóknál azonban nagyon alacsony az arány, (s a lányoké itt különösen az). A munkásnők csekély részvételét bizonyos mértékig az e foglalkozási kategóriában való kis arányuk, alacsonyabb iskolai végzettségük és családi kötelezettségeik indokolják. A főiskolások viszonylag csekély számának oka (mint már említettük) állományössze- tételi problémákban kereshető. Könyvtáraink ugyanis nem, vagy (a műszaki részlegeket kivéve) nagyon kis mértékben vásárolnak tankönyveket és általában — az egyes tudományágakban — egyetemi szintű munkákat. Kivétel ezalól az ideológiai irodalom, s ennek megfelelően a főiskolások jobbára ilyen anyagot kerestek. Szakkérdéseikkel ők inkább a tudományos könyvtárakhoz fordulnak. A nemek arányában itt már kiegyenlítettebb az érdeklődés. Sorrendben a harmadik helyet foglalja el — s itt főleg a nőolvasók jóvoltából — az alkalmazottak és tisztviselők kategóriája. Ez azt mutatja, hogy e könyvtárakban egyik leggyakrabban megforduló réteg is kezdi teljesebben használni a kölcsönzésen túl a többi könyvtári szolgáltatásokat is. Az értelmiségiek igen aktívnak mutatkoznak kérdések feltevésében; a pedagógusok és az egyéb értelmiségiek együttes csoportja ugyancsak az érdeklődők 1/8-át képviseli, holott az összes olvasóknak csak 7,7%-át teszik ki. Az értelmiségieknél a nemek közötti eltérés kiegyenlítődik, hiszen a pedagógusoknál és az egyéb értelmiségieknél ez fordított arányban van. A pedagógusoknál az érdeklődő nőolvasók túlsúlyát a női nevelők magas aránya magyarázza. A foglalkozási megoszláson túl figyelembe kell venni az olvasók egyéb adatait is. Ilyen az olvasók kor és iskolai végzettség szerinti megoszlása. Kormegoszlás Szám % 15 — 18 év ......................... 5 03 59,3 19 — 26 év ......................... 10 5 12,5 27 - 39 év ......................... 11 8 13,9 40 59 év ......................... 84 9 ,9 «0- ............................... 3 7 4,4 847 100,0 A 15—18 évesek kategóriájában a középiskolások 56,5%-os eredményét 59,3%-ra emelte az általános iskola után kezdő ipai'i tanulók és a fiatal munkások részvétele. A 19 — 89 évesek igen kedvező 26,4%-os .arányával együtt a könyvtárostól segítséget kérők 85,7%-a 40 éven aluli, a kölcsönzési forgalomban résztvevő megfelelő korú (40 óv alatti) olvasók aránya 46,2%; tehát a fiatalabb korosztály csaknem kétszeres mértékben vesz részt az érdeklődők között. A kérdezők 14,3%-a volt 40 év feletti, az olvasói forgalomban viszont ez a korosztály 53,8%-kal képviselteti magát; az idősebb korosztályok érdeklődése tehát a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózat reference-szolgálatában sajnálatosan igen csekély. (Az olvasóforgalmi adatok az 1964-es évi reprezentatív felvételből adódnak.) 158
