A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
G. Ballagi Ágnes: A kerületi könyvtárak reference-munkája
AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁS Fő Százalékos megoszlás Általános iskolai végzettség . 121 14,2 Középiskolát végzett.............. 151 17,8 Középiskolát végző ................ 4 79 56,7 Egyetemet végzett.................. 96 1 1,3 Együtt 847 100,0 Látható tehát, hogy az érdeklődők óriási többsége (86%-a) közép- vagy főiskolát végzett, vagy ezen a fokon tanul. Csupán 14%-uk áll az általános iskola színvonalán. Ezek a számok bizonyítják a könyvtári reference szolgálatot igénybevevők és az iskolai végzettség közötti pozitív kapcsolat létezését. Ugyancsak érdekes az iskolai végzettség és a kormegoszlás kombinációját vizsgálni a reference kérdéseket feltevők viszonylatában. A 15 — 39 évesek korosztályán belül 16,6% a főiskolára járók vagy végzettek csoportja, míg a 40 éven felülieknél 31,4% az egyetemi végzettségű. Ugyanakkor az idősebb korosztályból kerül ki a legtöbb általános iskolát végzett is, ami azt mutatja, hogy most az érdeklődők, — akik tehát hajlandók új ismeretanyagot befogadni — milyen nagy mértékben tanulhatnak tovább, szemben az idősebb generációk helyzetével. Felvetődik a kérdés, hogy milyen célok vezetik az olvasókat, midőn felteszik reference kérdéseiket. Erre csupán hozzávetőlegesen tudunk válaszolni, többségében magának a kérdésnek a természete alapján. Ez a következő megoszlást mutatja: Az érdeklődés célja Szám Százalékos megoszlás Tanulás ................................................................ 461 54,5 Munka .................................................................. 91 10,7 Egyéb („hobby” stb.) ..................................... 2 95 34,8 Együtt 847 100,0 A szellemi munkára vonatkozó kérdések állnak az élen, mert a hivatásukhoz segítséget kérők is értelmiségi munkával kapcsolatos feladatokat oldottak meg, így látjuk, hogy 65% az arány. A foglalkozási bontás kimutatja, hogy a tanuláshoz segítséget kérők között is a legnagyobb csoport, a középiskolásoké áll az élen. A 461 tanulással kapcsolatos kérdés közül 388 tőlük származik, s mindössze 73, azaz 15% jut a többi csoportra. Ezen belül érdemes megvizsgálni a nemek arányát. A fiúk kérdéseik 73,7%-ában (138), a lányok pedig kérdéseik 85,6%-ában (250) kerestek segédanyagot tanulmányaikhoz. Ennek megfelelően utóbbiaknál kevesebb a sajátos, iskolánkívüli érdeklődésből fakadó elmélyült olvasás. Ez a tanulság is megerősíti az eddigi tapasztalatokat. Természetesen különböző mértékű a tanulás és egyéb érdeklődésből feltett kérdések egymáshoz viszonyított aránya. A politikai, ideológiai, történelmi és irodalmi témákban az oktatási anyag — miután elmélyültebb ismereteket igényel, — jobban megköveteli a könyvtár felhasználását is. A művészetekben és műszaki tudományok tekintetében az iskola nem ad elég támpontot 159
