A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
Remete László: Szabó Ervin szocialista könyvgyűjteménye a Fővárosi Könyvtárban, 2. rész
kációt: „Szabó Ervinnek igazi barátsággal”. A dolgozó nép oldalára átállott Batthyány gróf vasmegyei nagybirtokosnak, a századeleji magyar anarchizmus apostolának Szabó Ervinhez fűzó'dő barátsága, elveik különbsége ellenére is egy ideig fennálló fegyvertársi szövetsége a Szabó Ervin-levelezés nyomán már közismert tény, ezért nem meglepő, hogy Batthyány dedikált példányokkal is kifejezésre juttatta Szabó Ervin iránti megbecsülését. Szabó Ervin tisztelői, barátai közé számíthatjuk a radikális polgári tudóst, közgazdászt és publicistát, Leopold Lajost is, aki 1913-ban angolul (London, Fisher Unwinn) megjelent kereken 350 lapos nagy munkájából, címe Prestige. A psychological study of social estimates, küldött egy példányt, rajta a dedikáció: „Szabó Ervin igaz öreg barátomnak”. Szabó Ervint nemcsak a magyarországi haladó mozgalmakban szerepet játszott szerzők keresték fel tiszteletpéldányaikkal. A teljesség kedvéért utalunk két további dedikált könyvre: a 40827 számon egy 1916-os kiadású bibliofil értékű könyvecske áll, tartalma az első világháború nyomasztó légkörét tükrözi, egy Malonyay János (ál?) nevű szerző „fordítása” olaszból. A valószínűleg eredeti magyar munka egy állítólagosán Itáliában talált 1499-es „látomás” szövegét közli a népek jövendő háborújáról. Ennek az „Antroapo- calypsis. . .” című „vízió”-nak ismert nevű illusztrátora, Akantisz Viktor grafikusművész küldött egy példányt, 1918. május 3-án keltezve ajánlását, Szabó Ervinnek. Hasonló ajánlást találunk Sard József jogi tanulmányában (1916., 42435). * Szerény, de talán a hazai szerzők dedikációinál is érdekesebb, az európai munkásmozgalom-történet és kultúrhistória számára sem egészen haszontalan adatokat hoznak azok az olasz, német, osztrák és egyéb szerzői ajánlások, amelyeket Szabó Ervin határokon- túli barátai írtak, hozzá küldött tiszteletpéldányaikba. Az olaszokkal kezdjük, mert ezekből került elő eddig a legtöbb. Dedikált példányainak számával itt Roberto Michels vezet. A rendkívül termékeny szociológiai író a fővárosi könyvtárban több mint 30 önálló munkájával szerepel és ezek egyharmada kétséget kizáróan Szabó Ervin tulajdonából került át, mert valamennyiben ott van a szerző hozzá intézett ajánlása. Bevezetésül annyit el kell mondanunk Michelsről, hogy írásainak egy részét németül, a másikat olasz nyelven adta közre. A századforduló idején az olasz szocialista mozgalomban vállalt szerepet, majd Szabó Ervinhez hasonlóan a szindikalistákhoz csatlakozott, de az 1910-es években írott művei és kifejtett közéleti tevékenysége arra enged következtetni, hogy Michels fokozatosan eltávolodott a munkásmozgalomtól; a polgári szociológia Olaszországban és német földön egyaránt elismert művelője és mindkét] nyelvterületen sokat publikált, olasz és német katedrákon adott elő. Az 1920-as évek közepén megjelent munkáiból az derül ki, hogy az egykori szocialista eljutott a fasizmus előtti behódolásig. Az 1900-as években és valószínűleg a tízes évek legelején Michels még a munkás- mozgalomhoz tartozott. Szabó Ervinnek dedikált művei közül az első ugyan még a múltból merítette tárgyát, XIV. Lajos hollandiai hadjáratáról szólt, 1900-ban Halléban jelent meg. Tanulmányának 41911 szám alatt őrzött példányára ezt írta: ,,Seinem lieben Freunde und Genossen, Ervin Szabó in ,alter’ und ,neuer’ Herzlichkeit Robert Michels.” Nincs kizárva, hogy Michels disszertációja volt a fenti dolgozat, és „régi” jó kapcsolata Szabó Ervinnel talán Bécsben 1899 előtt együtt folytatott egyetemi tanulmányaik idejéből kelteződött. 1903-ból datálódik az időrendben következő dedikáció —, ez olasz nyelvű és itt már „com- pagno”-nak, azaz elvtársnak szólítja Szabó Ervint: „Al caro compagno Szabó Ervin, Tantoré”. A szóban forgó írás: Psicologia e statistica déllé elezioni generali politiche in Germania, különlenyomat az olasz Riforma Socialeből (41913). P 2239 Michels az előbbivel azonos tárgyú dolgozatának helyszáma, L’analisi del Reichstag Germanico a címe, Torinoban 1904-ben jelent meg. A rövid német nyelvű ajánlás: „Mit herzlichstem Gruss!” Ismét 110
