A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967

Remete László: Szabó Ervin szocialista könyvgyűjteménye a Fővárosi Könyvtárban, 2. rész

rata párt vezetősége az 1904 április 3 — 5-i pártkongresszus jegyzőkönyvének sajtó alá rendezésével és ő kedveskedett a kongresszus befejezése után 17 nappal már kinyomtatott első példánnyal Szabó Ervinnek.

Különleges figyelmet érdemel, hogy Varga Jenőtől is találunk két Szabó Ervinnek ajánlott kiadványt. A 343102 raktári számon ,,A drágaság” című 1912-ben a Népszavánál megjelent 56 lapos füzete címlapjára jegyezte a szerző: „Szabó Ervinnek baráti tisztelettel Vj.” 1914-ben a „Sozialistische Werbeschriften” címen indított német nyelvű sorozat első számaként adta közre ugyancsak a Népszava Varga Jenő „Warum wir auswandern müssen!” című szenvedélyes röpiratát, amely a sokmilliónyi magyar kivándorlásának igazi okait leplezte le. Itt a szövegrész első lapjára írta a szerző: „Szabó Ervin barátomnak mély tisztelettel” (P 1378 szám alatt áll a füzet). A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története című 1966 végén megjelent munkában számos elszórt utalásra és Kőhalmi Béla szóbeli közlésére hivatkozva igyekeztem kimutatni, hogy Varga Jenőt, aki 1919 előtt a szociáldemokrata vezetőségnek tagja volt, annak baloldalához tartozott, (az 1919-es proletárforradalom alatt pénzügyi népbiztos, utóbb világhírű közgazdász, mint a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja hunyt el 1964-ben), mindvégig szoros baráti szálak fűzték Szabó Ervinhez. Pedig senki előtt sem volt titok, hogy Alpári Gyula mellett éppen Szabó Ervin a legfőbb ösztönzője az akcióknak, — amelyeket az ellen a szociáldemokrata vezetőség, elsősorban a Garami-Weltner-Buchinger-féle vezetési módszerek és politika ellen szerveztek, amely párt vezetőemberei közé Varga Jenő is tartozott. Varga Jenő baloldali álláspontjának megértéséhez talán újabb apró momentumokat szolgáltatnak az idézett dedikációk.

A szociáldemokrata párton belül 1904-ben indított baloldali ellenzéki mozgalomban Szabó Ervin fegyverbarátja volt Dániel Arnold, akitől egy 1909-ben, a német Zeitschrift für Sozialwissenschaft XII. kötetében (78. füzet) Zur Kritik der marx’ sehen Grundrenten Theorie című tanulmánya különlenyomata (41793) maradt meg a szerzői ajánlással: „Ervinnek barátsággal Arnold.” Ugyanezt írta 1907-ben megjelent A szövetkezetek és a parasztság című kiadványában (42 723).

Bolgár Eleknek, Die Entwicklung und Litteratur der Soziologie in Ungarn című (42566-os helyszámú) 1909-es svájci kiadványában olvassuk: „Ervinnek igaz szeretettel Elek”

A Szabó Ervin nyomába lépett fiatalabb szociáldemokrata, utóbb kommunista értelmiségiek közé tartozott Czóbel Ernő, akinek a Szocializmus 1917. évfolyama 10. számában jelent meg a Szocializmus és munkáskérdés Magyarországon 1848 előtt című máig egyedül álló, úttörő értékű tanulmánya, melynek a 341834 szám alatt őrzött különlenyomata a következő szerzői ajánlást viseli: „Szabó Ervinnek igaz tisztelettel és hálával Bp. 1917. XI. 10. Czóbel Ernő.”

Ugyancsak a fiatal szocialista és békeharcos értelmiség tagja volt a tízes évek közepétől Lukács György, aki egy emlékezésében (Irodalmi Újság 1953. március 22.) maga is utalt arra, hogy 1916-ban már kapcsolatot talált a háborúellenes mozgalom hivatott vezéréhez, Szabó Ervinhez. Lukács Györgytől egy 1918-as filozófiai tanulmánya maradt meg dedikációval (42837). Az Emil Laskról szóló német nyelvű írás, amely a berlini Kant — Studien... című sorozat keretében jelent meg, ezt a szerzői ajánlást őrzi: „Dr. Szabó Ervin igazgató úrnak tisztelete jeléül. Budapest, 1918. V. 12. Lukács György.”

A 41846 raktári számon gróf Batthyány Ervin Szocializmus és anarchizmus című írása található. A Jövő című lap 1906-os folyamából származó cikk különlenyomatán a szerző kézírásával: „Szabó Ervinnek igazi barátsággal 1906. márc. Batthyány Ervin.” A Battyhány Ervin gróf által indított és fenntartott szombathelyi (egy ideig anarchista befolyás alatt álló) szociáldemokrata Testvériség című lap 1906-ban indított mellékvállalkozása volt „A Testvériség könyvtára”, melynek 1. számát („Jelentés a Franciaországi Általános Munkásszövetség működéséről az antimilitarizmus és az általános sztrájk ügyében”) Batthyány Ervin fordította. A füzet 42914 számon levő példányán olvassuk ismét a dedi109