A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Marót Miklós - Szalai Ágnes: Tervek, gondok és megoldások zenei könyvtárunk felállításánál
TERYEK, GONDOK ÉS MEGOLDÁSOK ZENEI KÖNYVTÁRUNK FELÁLLÍTÁSÁNÁL Nincs olyan esztendő, amely ne hozná néhány újabb kerületi könyvtárunk megnyitását vagy előkészítését. A közművelődési könyvtárak előkészítő munkafolyamatainak kialakult a megfelelő gyakorlata. A központban, a létesítendő könyvtárak raktárában folyamatosan, nagy példányszámban gyűjtik a megjelenő könyveket az új könyvtárak számára és a Könyvtárellátó is biztosítja a megfelelő alapot az állomány kialakításához. A könyvkártyával, raktárlappal és katalóguscédulával felszerelt anyag megkönnyíti az új könyvtárat előkészítő könyvtárosok munkáját. A hálózat sok hasonló egységének gyakorlata kialakította a szerzeményezés alapvető szempontjait. Egészen más kérdésekkel álltunk szemben, amikor a zenei könyvtár megszervezéséhez láttunk. Miután a jövő fejlődés útja könyvtárunkban és az egész magyar könyvtárügyön belül a speciális jellegű közművelődési gyűjtemények kialakítása, érdemesnek tartjuk munka közben szerzett tapasztalatainkat összegezni. 1. A zenei könyvtár célja — annak ellenére, hogy hasonló hazai példa nem állott rendelkezésünkre — , világos volt előttünk: a városi könyvtár szolgáltatásait kitér jeszteni a zenével hivatásosan vagy kedvtelésből foglalkozó lakosság ellátására zenemüvekkel, azaz kottákkal és zenei szakirodalommal. Ez a feladat, tehát kölcsönző zenei könyvtár létesítése, egyidős a modern nagy közművelődési könyvtárak megteremtésével. Egyrészt élénk zenei életünk, másrészt a zeneoktatás megújulása mind sürgetőbbé tették, hogy a gyűjteményt végre fel is állítsuk. Ha körülnéztünk a világban, azt kellett látnunk, hogy sok külföldi város mellett le is maradtunk. A városi könyvtárak zenei gyűjteményei biztosítják mindenütt, hogy mindenki számára, korlátozás nélkül módot nyújtsanak anyagukkal a zenélésre és a zenei műveltség szélesítésére. A Szabó Ervin Könyvtárban sem napjainkban vetődött fel először egy ilyen jellegű gyűjtemény létesítése. A Szabó Ervin által tervezett, de sajnos fel nem épült könyvtárpalotában is helye lett volna egy zenei könyvtárnak. A felszabadulás után, a régi Népszínháznak a főváros tulajdonába került hagyatékából 1949-ig működött is központunkban egy múzeális jellegű zenei könyvtár. Ezt a gyűjteményt, nagyrészt régi dalművek partitúráiról lévén szó, átvette az Állami Operaház könyvtára. Az elmúlt években zenei szakemberek és könyvtárosok egyaránt sürgették, cikkekben, és felszólalásokban, egy nyilvános zenei könyvtár létesítését, hiszen nemcsak zenei életünk, de a magyar könyvtárhálózat is hiányát érezte. Tehermentesíteni és kiegészíteni kellett a budapesti tudományos és oktatási célt szolgáló könyvtárakat: az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárát, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és a Bartók Béla Szakiskola könyvtárát. 279
