A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Maruszki József: A József Attila-lakótelepi könyvtár megnyitásának előkészítése
Az elmúlt két év filmjei sorrendben így kaptak szavazatot: Hattyúdal 31 (itt jelentkezhetett egy kis adag egészséges lokálpatriotizmus, mivel a film a telepen játszódik, a telep sajátságos múltbeli romantikáját idézi s így a lakók fokozott szimpátiáját váltotta ki. Sajnos nem ez az egyetlen magyarázata a film sikerének mivel a további legtöbb szavazatot is főleg értéktelen kommersz-filmek kapták.) Korzikai testvérek 16 A púpos 16 S csak a negyedik helyen egy megnyugtatóbb szám: 13 szavazat a „Honfoglalás“ című filmnek. Az utóbbi évek két kiemelkedő filmje a „Hamu és gyémánt“ valamint a „Félelem bére“ 3 — 3 szavazattal az utolsó helyet foglalják el. Az olvasott szépirodalmi művekre eső szavazatok: (első szám a tanácsi, második a könyvtári közvéleménykutatás eredménye) Jókai művei 28 15 (legkeresettebb műve, amely kedvencként is szerepel 16/8 szavazattal az Aranyember.) Fejes: Rozsdatemető 15 1 Hugo: Nyomorultak 9 8 Solohov: Csendes Don 7 2 Néhány szavazatot kapott Hemingway, Martin du Gard, Flaubert és az igények vegyes jellegét kidomborító Dumas, Dold-Mihajlik, Passuth stb. A könyvtári vizsgálat érdekessége, hogy 6 szavazatot kapott Tolsztoj remeke a Háború és béke s egy-egy szavazattal jelentkeznek a nagy realista és szocialista reaUsta művek is: Gorkij: Az anya, József Attila költeményei, Steinbeck: Érik a gyümölcs stb. De fellelhetők még a harmincas évek nagy bestsellerjei, mint Margaret Mitchel, John Knittel és Cronin. A felmérés tanulságaként levonhatjuk, mind az irodalom, mind a film területén a klasszikusok közül még mindig a romantikusok, a legújabb műveknél — sajnálatosan — a kalandos művek felé fordul az érdeklődés. A Csontváry-kiállítás és társainak sikere, a megjelölt széleskörű és színvonalas kulturális igény, valamint a meglevő olvasmányélmény és érdeklődés a romantika és kaland iránt: figyelmeztető ellentmondásokat rejtenek magukban. Az ellentmondások egyrészt kétségesssé teszik a jelentkező igények reális voltát, másrészt figyelmeztetnek bennünket az olvasószolgálati munka problémáira a telepen. Precízen magyarázni az igényízlés közötti szakadékot, úgy érezzük, csak összetettebb és szélesebbkörű vizsgálat eredményével lehetséges, mivel nem tudjuk (csupán érezzük és gyakorlati tapasztalatunkból leszűrjük) mennyi a tényleges igény és mennyi a sznobság, mennyi a „kikapcsolódás” iránti igény (amelyet jelenleg még úgy látszik jobban szolgál a romantika és kaland) s mennyi a kulturálódás és tanulás, önnevelés igénye és milyen mérvű az igényessége? A műfaji kérdéseknél örvendetes a regény hegemóniája mellett, hogy a válaszolók egy ötödé már a novellát és verset is kedvencei közé sorolja. Az ízlésvizsgálat mindenképpen figyelmeztet bennünket, hogy jövendő olvasónk alapos megismerésével állapítsuk meg értelmi fokát, igényességét és ízlését, hogy irányítani, fejlődését segíteni tudjuk. Meggyőződésünk, hogy a Főv. Szabó Ervin Könyvtár 1964 évi ízléskutatása és hatásvizsgálatai sok segítséget adnak könyvtári munkánkhoz a telepen. A két vizsgálat feldolgozása és analizálása sok fontos problémát és feladatot vet fel. Egy cikkben sommázva szürkének hat, mégis nagy jelentőséget kell tulajdonítani ezeknek az adatoknak, mivel az elkövetkező évek nagy- és kis könyvtári munkáit kel] hozzájuk igazítani. 20 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve — XII. 1964/65. 291
