A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Maruszki József: A József Attila-lakótelepi könyvtár megnyitásának előkészítése
Könyvtári munkák tervei Már több helyütt hangsúlyoztuk, de itt összefoglalva ismét: Fő törekvésünk lesz a kölcsönzés és olvasószolgálati munka mellett, hogy kulturális centrummá váljunk a telepen. A vizsgálatok első része figyelmeztet bennünket, hogy a permanens és tudatos könyvtári propaganda már a megnyitás percétől fontos feladatunk. (Könyvtári vizsgálatunk megindításával, nyitás előtt fél évvel már kicsit ezt is szolgálni akartuk). Mivel évekig mi leszünk az egyetlen kulturális objektum a területen, elképzelésünk szerint a könyvtár kebelén belül egy kívülálló kultúrmunkás működne, mint közönségszervező. Ezt az elképzelést magáévá tette a Kerületi Tanács Népművelési Csoportja is s megbeszélés szerint a személyi feltételt ők biztosítanák. így lehetővé válna, hogy közvetve a könyvtár elégítse ki a lakók színház, mozi és egyéb igényeit, de az is, hogy a területen állandó könyvtári propagandánk legyen. Ha kissé mechanikusan is, de a megoldás lehetővé teszi, hogy a lakók kultúr-centrum szerepkörében ismerkedhessenek az új könyvtárral. Az alapterület (540 m2 plusz 200 m2 terasz) lehetővé teszi, hogy nagyobb mértékben, esztétikus környezetben rendezhessünk kiállításokat és csoportos foglalkozásokat. A képző- művészeti érdeklődés kielégítésére és a jelentkező sznobság leküzdésére jól fel tudjuk használni ezeket az adottságokat. Külön problémaként jelentkezik az említett terasz, amelyet nyári időszakban szabadtéri olvasónak hasznosíthatunk a kölcsönzés alatt, de nagysága csoportos foglalkozásokat, hangversenyeket is lehetővé tesz. Profán gondolatnak hat, de véleményünk szerint hasznos lenne egy presszó létesítése. Az ismeretterjesztés iránti igényesség (ha nem is mindig reális igényeket takar) kötelez bennünket, hogy közvetlen nyitás után megfelelő keretet biztosítsunk a rendszeres művelődésre, nemcsak az olvasás elősegítésével, hanem csoportos foglalkozásokkal is. A hálózatunkban már jól bevált Ifjúsági Klub-mozgalomra gondolunk azzal a különbséggel, hogy ez általános Művelődési Klub legyen s ne kizárólag fiatalok látogassák. Elképzelhető úgy, hogy a színes programból minden érdeklődő a neki megfelelőt választaná, de úgy is, hogy a klubnak több részlege lenne érdeklődési terület szerint. Nem a fiatalokkal való foglalkozást akarjuk ezzel háttérbe szorítani, de hangsúlyozni kívánjuk, hogy számunkra minden olvasóréteg fontos, mégha foglalkoztatásuk nem is olyan mutatós és hálás feladat. Szocialista fejlődésünk jelen korszakában legfontosabb feladatunk a tudatformálás és a modern (marxista értelmezéssel modern !) művészi igényesség kialakítása. Jó ha a könyvtáros és könyvtári kollektíva tudja az elvi megállapítások és célok mellett azt is, milyen akadályokkal és problémákkal találkozhat, mikor feladatát teljesíteni akarja. Nos, számunkra ehhez nyújtott nagy segítséget az a két felmérés amelyeknek eredményeiről az előzőekben számoltunk be. Ha nem is kezelhetők ezek a számok száz százalékos hitelességgel, s ha képtelenek is vagyunk a számok mögött megbújó minden problémát meglátni, egy biztos: ízlésformáló feladatunk működésünk minden percében jelentkezni fog s ezt ellátni csak akkor tudjuk, ha 1. Könyvbeszerzésünk a céloknak megfelelő igényességgel történik 2. Az olvasók nevelése mellett ugyanakkora gondot fordítunk saját, könyvtárosi nevelésünkre is, mivel az előzőt csak így leszünk képesek szolgálni. Hogy ez mit jelent, áldozatban, időben és igényességben; már sok helyütt megírták és vitáztak róla, mi a viták eredményei alapján próbáljuk kollektívánkon belül megvalósítani. A tartalmi munka mellett gondolunk arra is, hogy munkánkhoz kapcsolódó adminisztratív tevékenységünk is szolgálhassa törekvéseinket. Javarészt eldőlt, hogy hálózatunk kölcsönzési rendszerében jelenleg a tikett a legfejlettebb rendszer; terveink szerint ezt az eljárást alkalmazzuk kölcsönzési adminisztrációnkban. Irígylésreméltó kissé helyzetünk, mivel a hálózatban évek óta folyó szabadpolcos viták jelenleg olyan eredményeket 292
