A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Maruszki József: A József Attila-lakótelepi könyvtár megnyitásának előkészítése
kikapcsolódás alatt: 94-szer az olvasást jelölték meg. Rokon kérdésként szerepelt, hogy elsődlegesen milyen kulturális létesítményt igényelne a telepen. E kérdésre adott válaszok azonban ellentmondanak az előző számoknak, mivel itt a könyvtárat összesen 17 lakó kérte. Érdemes megállni egy-két mondat erejéig ennél az ellentmondásnál. Ha a gondolatok nem is fedhetik a teljes valóságot, bizonyos hogy tartalmaznak részigazságot, ami már iránymutatásként szolgálhat az elkövetkező évek könyvtári munkájához. E kis igény a könyvtár, mint kulturális létesítmény iránt abból eredhet, hogy az emberek tudatában nem vált elsődleges kulturális létesítménnyé a könyvtár. Ha csak a ferencvárosi közművelődési könyvtárakat nézzük is, kiderül, hogy a legidősebb sem élte meg még a két évtizedet. Hasonló a helyzet az egész fővárosban. Könyvtártelepítési frontáttörést csak az 50-es évek dereka hozott, s ez az egy évtized nem volt elegendő a tudatformálásra. Elsősorban tehát az a feladata a könyvtárnak, hogy a meglevő olvasók kiszolgálása és nevelése mellett tudatformálást hajtson végre a telepen egyrészt abban, hogy fő igény valóban az olvasás s a könyvtár legyen, mint az olvasást segítő kulturális létesítmény, másodsorban törekedni kell arra, hogy a könyvtár ne csak mint kiszolgáló vegyen részt a népművelésben, hanem egyéb tevékenységével (előadások, viták, ankétok, kiállítások) kulturális centrummá is váljék és így szerepeljen a köztudatban. Örvendetes tény a művészetek iránti érdeklődés: legtöbben nagy élményként a Csontváry-kiállítást, aSzőnyi-, és Berényi-kiállításokat jelölték meg, zenében pedig Fischer Anni hangversenye jelentette a legnagyobb műélvezetet. A könyvtári kérdéseknél a képzőművészeteket, zene-, film-, színházművészetet 48 esetben vallották érdeklődési területnek. Arra a kérdésre, hogy mit kölcsönöznének legszívesebben közművelődési könyvtárból : 109-szer szépirodalmat, 105-ször ismeretterjesztő irodalmat jelöltek meg. A majdnem 50 — 50 százalékos megoszlás túlmutat azon a több mint 30 százalékos ismeretterjesztő forgalmon, amit jelenleg hálózatunk kölcsönöz. Az ismeretterjesztő irodalom iránti igény (de előadás, vita is !) széles és tarka képet mutat. Könyvigényként 30 esetben politikai művek jelentkeztek, főleg munkásmozgalom és aktuális eseményekkel foglalkozó irodalom. 50 esetben társadalomtudományi műveket igényeltek : első helyen a pedagógiát és pszichológiát, de 15-ször kapott szavazatot a filozófia és 7 esetben a marxista filozófia is ! Az igények sokrétűségét mutatja, hogy a legtöbb válaszoló természettudományi és technikai ismeretterjesztő műveket is kért. Érdekes, hogy a technikai kiadványoknál jelentős helyen szerepel a szakkönyvigény, amely már induláskor problémát okozhat, mivel ezt tudjuk majd a legkevésbé kielégíteni. Amit e területen tehetünk, hogy tudatos szakkönyvtári propagandát folytatunk és az érdeklődőket a nagykönyvtárakba irányítjuk. A sajtó iránti nagy érdeklődést mutatja, hogy közel 25 újságot és folyóiratot jelöltek meg mint olvasmányt. Végül feltűnően nagy a nyelvtanulást igénylők száma: 331 lakos német, angol, orosz, francia és olasz nyelvet kíván tanulni. (A felsorolás egyben a rangsort is jelenti !) Hogy ebből mennyi a ténylegesen komoly igény és mennyi a halvány „kívánalom“ kérdéses lehet, de feltétlenül jelentkező probléma, amelyhez a könyvtárnak a maga módján nyújtania kell valamilyen szolgáltatást. Érdekes kísérlet lenne egy nyelv-klub, amely meghatározott programmal és rendszerességgel idegennyelvű társalgási lehetőséget biztosítana a könyvtár olvasóinak. Részletesebben kívánunk foglalkozni a kutatás ízlés-vizsgáló részével, mivel véleményünk szerint a válaszok alapján a konkrét igény megjelölés és ízlés között szakadék tátong. Az előzőekben ismertetett képzőművészeti és ismeretterjesztő igényesség után hadd álljon itt az irodalmi és film ízlés: 290
