A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Hornyánszky Sári: Pedagógus olvasóink és érdeklődési körük
szerűbb és hasznosabb választani, mivel ezeknél az segédapparátus — mutatók, jegyzetek, elő-, utószó — a korszerű követelményeknek és igényeknek megfelelően készült. Milton: Az elveszett paradicsom. 1916. Gay, John: The Beggar’s opera. 1923. Flaubert: L’éducation sentimentale. 1909. Néhány példa, ahol a könyvet valószínűleg forrásmunkának használták, vagy továbbképzés céljából olvasták: Szekfű: A száműzött Rákóczi. 1913. Történelem szakos tanár kölcsönözte. Strowski, Fortunat: La sagesse Française. Montaigne, Descartes, La Rochefoucauld, Pascal. 1925. Az olvasó filozófia szakos tanárnő. A vizsgálati időszak folyamán csak filozófiai tárgyú könyveket kölcsönzött angol, német és francia nyelven. Moravcsik Gyula: A magyar történet bizánci forrásai. 1934. Történelem szakos tanár kölcsönözte, a vizsgálati időszakban csak történelmi tárgyú könyveket olvasott. Pedagógus olvasóink példája is bizonyítja, hogy régebbi kiadású könyveinkkel legtöbbször a kutatók igényeit elégítjük ki. A társadalomtudományi és a művészeti könyvek elemzésénél az ismertetett címek alapján nagyjából következtetni lehet arra, hogy milyen témák esetében keresik olvasóink a legújabb kiadású könyveket. A kölcsönzött műveknél rendkívül csekély az ismétlődés. 9 kötet az, amit a vizsgálati időszakban kétszer kölcsönöztek és csak egy könyvet háromszor. Ez a tény meglepőnek látszik, hiszen foglalkozás szempontjából homogén olvasóréteget figyeltünk meg. Az ismétlődés hiánya a vizsgálati idő rövidségén kívül adódhat abból is, hogy könyveink száma korlátozott — külföldi devizás könyvek esetében — sokszor csak egy példányban található könyvtárunk állományában, s ha kézben van, más nem olvashatja. Másrészt olvasóink a főváros minden kerületéből — beleértve a peremkerületeket is — járnak hozzánk. Néhány olvasónk vidéki városban tanít — Debrecen, Szeged, Székesfehérvár. Az egymástól távoleső iskolákban dolgozó tanároknál jóformán valószínűség sincs arra, hogy akár munkahelyi, akár más találkozások alkalmával bizonyos könyvekre felhívják egymás figyelmét. Valószínűleg más eredményt kapnánk, ha egy iskolában, vagy egy kerületben iskolánként vizsgálnánk meg a pedagógusok olvasmányait. Néhány pedagógus olvasó könyvtári- és könyv-igénye Idei felmérésünknél a szokástól eltérően nem küldtünk ki kérdőíveket, hanem beszélgetést folytattunk a vizsgált pedagógusok egy részével. Ezt a megfigyelés lezárása után az adatfeldolgozó munka folyamán tettük. így elértük azt, hogy olvasóink könyvválasztását semmiféle külső körülmény (kérdőív, interjú) nem befolyásolta a vizsgálati időszak alatt. Ezekkel a beszélgetésekkel most kiegészítjük az eddig feldolgozott anyagot. M. O. Francia, magyar, művészettörténet szakos tanár. Gimnáziumban tanít. Francia, magyar és német nyelven olvas. A következő könyvtáraknak tagja: Egyetemi Könyvtár, Széchényi Könyvtár, a Fészek Klub és a Szépművészeti Múzeum Könyvtára. Régi tagsággal rendelkezik nálunk. Művészettörténeti tanulmányt ír, ezzel kapcsolatos irodalmat keresett nálunk. Művészeti folyóiratokat olvas. A vizsgálati időszak alatt főleg a 7-es szak köréből kölcsönzött, szépirodalom nélkül. T. L. Angol, német, lélektan szakos tanár. Azelőtt tanított, jelenleg az Országos Pedagógiai Intézetben végez tudományos munkát: az iskolareformmal kapcsolatos módszertani kérdések kidolgozásának területén. Tagja az Egyetemi Könyvtárnak, az Országos Pedagógiai Könyvtárnak, Országgyűlési Könyvtárnak (itt az UNESCO anyag érdekli), Széchényi Könyvtárnak. Mi jelentjük számára a „kölcsönző bázist”. Fő érdeklődési területe a szociálpszichológia. A vizsgálati időszak alatt kizárólag a társadalomtudományok köréből kölcsönzött, szépirodalmat ritkán olvas. M. J. Német szakos tanárnő. Általános iskolában tanít. 1963-ban iratkozott be hozzánk, ezenkívül csupán egyik kerületi könyvtárunknak tagja. A folyóiratokat részben megveszi, részben az iskola könyvtárában olvassa. (Film Színház, Tanító Munkája, Köz12* 179
