A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Hornyánszky Sári: Pedagógus olvasóink és érdeklődési körük
hogy filozófiai műveket az összes nyelvek közül legnagyobb számban németül olvastak (29 kötet). A németnyelvű művészeti szakirodalom is kiemelkedő számmal szerepel az idegennyelvű kölcsönzések között (41 kötet). A társadalomtudományok köréből a legtöbb könyvet magyar nyelven kölcsönözték (75 kötet), utána az angol nyelv következik 43 kötettel. Ez érthető, hiszen a szoros értelemben vett szociológiai irodalom jelentékeny részben angolul jelenik meg. A francianyelvű kölcsönzéseknél egyik tudományág sem szerepel kiugróan magas számmal. A 16 kötet egyéb nyelvű irodalom — ugyanúgy, mint az évi statisztikában — az olasz, orosz, spanyol, finn és latin nyelvekből tevődik össze. Â régi és új beszerzések iránti érdeklődés megoszlása A könyvek kiadási évét tekintve a kölcsönzés arányának megoszlása: Évszám Kötetek száma Év nélkül .......................................... 4 1 900 előtt .......................................... 30 1 900 1910 ........................................ 19 1910 1920 ........................................ 27 1920 1930 ........................................ 53 1930-1940 ........................................ 48 1940-1944 ........................................ 48 1944-1950 ........................................ 36 1950 1960 ........................................ 249 1960 után ........................................ 249 Együtt 763 A táblázat szerint az utolsó tizennégy évben — 1950-től — kiadott könyvek 65%-os aránnyal szerepelnek. Érthető, hogy általában tudományos irodalom esetében olvasóink a legújabb kiadású könyveket igénylik. Hiszen kivéve az egyes tudományok klasszikusait és a történeti forrásokat, a régi kiadású könyveknek az értéke az évek múlásával csökken, tartalmuk elavul. Pedagógus olvasókról lévén szó, érthető viszont a történeti értékű művek iránti nagyobb érdeklődés is. Érdemes az 1900 előtt kiadott könyvek közül néhánynak a címét ismertetni és azt is megvizsgálni, hogy ezeket a könyveket kik kölcsönözték. Dahn, Felix: Walhall. Germanische Götter- und Heldensagen. 1889. Olvasója történelem, földrajz szakos tanár. Plinius: Naturális históriáé Ubri. 1892. Latin, történelem szakos tanár kölcsönözte. A vizsgálati idő folyamán csak latin nyelvű könyveket olvasott. Kluge, Friedrich: Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. 1894. Német szakos tanárnő kölcsönözte. Ezeknél a példáknál megtaláljuk a szakképzettség és az olvasmányok közötti összefüggést is. Lauka Gusztáv: Szellemi szikrák. Nevezetesebb emberek köz- és magán életbeni elmés rögtönzései és élces mondásai. 1862. Rajz szakos tanár kölcsönözte, csak magyar nyelven olvasott, viszont sokfélét: szépirodalmat, filozófiát, társadalomtudományokat, művészeti könyveket és történelmet. Szivák Iván: A magyar dráma kezdete. 1883. Gyorsíró tanár kölcsönözte ; kizárólag magyar nyelven olvasott a társadalomtudományok, a művészetek és az irodalomelmélet köréből. A néhány kiragadott cím azt példázza, hogy az említett könyvek valamilyen módon — akár tartalmukat vagy szerzőjüket tekintve, akár csak mint nélkülözhetetlen és jól használható adattár — az időtálló könyvek csoportjába tartoznak. Ha tovább vizsgáljuk az 1950 előtti kiadású könyveket nagyjából ugyanerre a következtetésre juthatunk. Közismert, jelentős írók munkái; ebben az esetben az újabb kiadást legfeljebb annyiból cél178
