A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
Arra a kérdésre, hogy az egyes korosztályokon belül hogyan oszlott meg az ismeret- terjesztő irodalom, a következő tábla alapján válaszolhatunk: A kölcsönzők korcsoportok szerinti megoszlása az ismeretterjesztő kötetek százalékában: Korcsoport Szakcsoportok Összes Társad, tud. Term. tud. Műszaki írod. Művészet irod. Egyéb ismeret- terj. 14-18 ............ 1 9,9 12,3 12,9 26,3 28,6 100,0 19-26 ............ 23,6 12,8 10,7 27,8 25,1 100,0 27-39 ............ 22,2 13,9 8,8 15,9 39,2 100,0 40-59 ............ 21,9 12,9 5,4 17,2 42,6 100,0 60— ................. 2 1,6 11,0 4,1 17,4 45,9 100,0 A tábla adatai igazolják az előbbieket, mivel mindezek együttes elemzésében tárulhat fel az érdeklődés valóságos képe. Ha csak a legfiatalabb tanuló és a felnőtt dolgozó korcsoportokat figyeljük, megállapíthatjuk, hogy amíg valóban nekik jutott az iskolai, szakmai művelődésükhöz kapcsolódó ismeretterjesztő kötetek többsége, addig az általuk kölcsönzött szakkönyvek megoszlása az érdeklődés másik oldalát, az erős 70 —80%-os humán szemléletet tükrözi. Érthető ez a tendencia a művészet-irodalom magas arányát tekintve 14 — 26 év között — 25,3 — 27,8% — ami az irodalom-oktatás kiegészítését és a tantervben mellőzött művészettörténeti ismeretek pótlását célozza. 27 éven felül azonban az érdeklődés eltolódik az egyéb ismeret- terjesztő irodalom olvasása felé. A természettudományos irodalom iránti érdeklődés nem mutat olyan ingadozást, mint a művészeti és műszaki csoportban. E reprezentatív adatokat naponta szerzett tapasztalatainkkal ellenőrizve úgy látjuk, hogy olvasóink többsége — ezt szinte lehetetlen számszerűen felmérni — az ismeretterjesztő irodalom forgalmi százalékának emelkedése ellenére sem él tudatosan az ismeret- szerzés lehetőségeivel. Meg lehetünk-e elégedve jelenlegi eredményeinkkel ? Közművelődésünk idáig megtett útjára visszapillantva — igen. De szocialista társadalmunk tagjainak korszerű műveltsége érdekében könyvtárosainknak is tudatosan kell szolgálniuk az ismeretterjesztés ügyét. Ez az igény túlmutat az ismeretterjesztő irodalom forgalmának számszerű növelésén. Arra kell törekednünk, hogy az általunk ajánlott ismeretterjesztő szakkönyvekből minél több olyan ismeretanyag halmozódjék fel, amely ha áttételesen is, de az egyén és a társadalom fejlődésének kölcsönhatásában realizálódik. * Tanulmányunkban — az Évkönyv keretét figyelembevéve — igyekeztünk az 1964. évi reprezentatív felmérés eredményeit a leglényegesebb vonatkozásokban közreadni. Mint már említettük, a feltárt adatok sokoldalúan mélyreható összefüggéseit a készülő résztanulmányok elemzik. Ebből, az anyag nagyságához képest vázlatos áttekintésből is levonható néhány tanulság, amelyek a közvetlen tennivalóinkat befolyásolhatják, s amelyekre gondolnunk kell távolabbi feladataink megfogalmazásakor. 1. Az olvasók számának megsokszorozódása kulturális forradalmunk nagy vívmánya. Az olvasók foglalkozásszerinti összetételének strukturális változása kifejezi a bekövetkezett társadalmi változásokat. A munkásolvasók száma majd huszonötszöröse, az ipari tanulók száma húszszorosa, a nyugdíjasok és alkalmazottak száma szintén húszszorosa, a közép- és főiskolások száma négyszerese, a pedagógusok száma négyszerese, a többi értelmiségi olvasók száma pedig nyolcszorosa a 30 évvel ezelőttinek. E nem cáfolható eredmény 158
