A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
Az egyetemet, főiskolát végzetteknek jutott kötetek elsősorban humán érdeklődést jeleznek, hasonlóan a jelenleg tanulókhoz. A műszaki-értelmiségi olvasók humán érdeklődése természetszerűen a közművelődési könyvtárakban csapódik le, hiszen szakkönyvtári hálózatunk — s ide sorolhatjuk az üzemi, kutatóintézeti könyvtárakat és műszaki részlegeket — kielégíthetik e réteg igényeit. Más kérdés viszont, hogy a humán területen dolgozó értelmiségiekhez eljutnak-e az általános műveltséghez elengedhetetlenül szükséges műszaki és természettudományos művek ? A pedagógusok szakosítás szerinti megoszlását statisztikai adataink nem tárják fel. Azonban az iskolai tanári könyvtárak a tanításhoz szükséges szakirodalmat, kézikönyveket, folyóiratokat többé-kevésbé elérhetővé teszik a természettudományok szaktanárai számára — bármilyen tárgyat tanítsanak is — a mi könyvtárainkban többnyire szépirodalmat keresnek, az ismeretterjesztő művek közül pedig inkább a lélektani, pedagógiai, történelmi műveket. Ezekből ugyanis tanításhoz, szakköri foglalkozáshoz, önképzéshez több kötetre van szükség, míg a természettudományos szakból egyetlen mű is (példatár, kísérletek leírása stb.) megoldhatja a felmerült problémákat. E példa arra is int, hogy a kötetforgalom alakulásánál figyelembe vegyük a tudományszakok sajátosságait és ezeket a kölcsönzők szükségleteivel, érdeklődésük indítékaival összefüggésbe hozzuk. Ez a szépirodalom esetében sokkal bonyolultabb probléma, de a szakirodalom területén előbb megvannak a valóságos igénykutatás feltételei. 5. A kölcsönzők életkorának hatása az érdeklődés alakulására Az olvasók alapműveltség birtokában iratkoznak be a felnőtt könyvtárba 14 éves kortól. Ha idősebbek és nem végezték el a 8 osztályt, élettapasztalatokkal feltétlenül rendelkeznek. Erre az alapra könyvtárainknak kettős irányból kell az ismereteket felrakniuk: szakmai tudás kiegészítésére és az általános műveltség megszerzésére kell ösztönözniük. Ebben az iskolai végzettség mellett az életkori sajátosságokat is figyelembe kell venni, s majd látni fogjuk, hogyan függ össze mindez a foglalkozási ágak megoszlásával. Ismeretterjesztő kötetek százalékos megoszlása a kölcsönzők kora szerint: Szakcsoport Életkorok Összesen 14-18 19-26 27-39 40-59 60Társadalomtud ................................... 1 9,6 16,3 13,7 23,9 26,6 100,0 Természettud...................................... 2 1,2 15,5 14,9 24,7 23,7 100,0 Műszaki irodalom .......................... 3 4,8 20,3 14,9 16,2 13,8 100,0 Művészet-irodalom........................... 27,2 20,2 10,4 19,7 22,5 100,0 Egyéb ismerettérj............................. 1 6,3 10,1 14,0 27,0 32,6 100,0 Ismeretterjesztő kötetekből összesen ....................................... 2 1,4 15,0 13,3 23,7 26,6 100,0 Ismeretterjesztő olvasók (fő) ... 20,0 15,0 13,8 23,3 27,9 100,0 Amíg a társadalomtudomány és az egyéb ismeretterjesztő művek (útleírás, életrajz, sport stb.) inkább az idősebbeknek jutottak, addig a műszaki irodalom kötetforgalma 14 — 39 éves korban a legmagasabb, 40 évtől az olvasók arányához képest felére csökken. Megfigyelhető a tanulás és a szakismeretek olvasásának arányos összefüggése, mivel itt a kölcsönzők elsősorban technikumi tanulók, ipari tanulók. A 19 — 26 éves korosztályban egyetemi hallgatók, 27 — 39 évig szakmunkások. 157
