A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
kában a különbség csak 1,4 százalék. A középiskolai végzettséggel rendelkezők 7,0 százalékkal, a jelenleg tanulók 6,4 százalékkal nagyobb mértékben érdeklődtek ismeretterjesztő művek iránt a vizsgált olvasók számához képest. Az egyetemet végzettek esetében a 7,5 százalékos különbség bizonyítja az eddig elmondottakat, bogy ti. az iskolai képzettség pozitívan befolyásolja a könyvválasztást, az ismeretterjesztő tudományos művek iránti igényt. 2. Az ismeretterjesztő művek kölcsönzői A kikölcsönzött ismeretterjesztő művek megoszlásának elemzése az olvasók adataival kombinálva lehetővé teszi az összefüggések mélyebb feltárását és bizonyos méretű összehasonlítást a mai és a 30 év előtti felmérés adatai között. 1934-ben a 8 nap alatt kikölcsönzött művek 23,6 százaléka volt ismeretterjesztő könyv, ma 29,9 százalékkal számolhatunk. A két arányszám szembeállítását nem csupán a 6,3 százalékos eltérés indokolja, hiszen néhány évvel ezelőtt a mi forgalmunk sem volt magasabb a 30 év előttinél. Sokkal bonyolultabb tényezők alakítják a ma olvasóinak ismeretszerzési törekvéseit, semhogy ezt a folyamatot egyetlen százalékszámmal kifejezhetnénk. (Abszolút számban összehasonlítva az 1934-es felmérés adatait (3955 darab), 8 nap alatt feleannyi volt a kikölcsönzött ismeretterjesztő kötetek száma, mint 1964-ben 5 nap alatt; 8161 mű, az akkori kölcsönző-forgalom arányának megfelelően.) Az oktatás kiszélesedése, az iskolán kívüli művelődés különböző formái elvben a társadalom minden rétegének lehetőséget kínálnak, illetve társadalmi igények folytán ösztönöznek a folyamatos ismeretszerzésre. Ha a gyakorlatban vannak is e téren problémáink, az eredmény éppen felmérésünk alapján is bizonyítható. De ma már a mi hálózatunkon kívül is számtalan ismeretszerzési mód közül válogathat a művelődnivágyó (szakkörök, tanfolyamok stb.), hogy a más típusú könyvtárakat ne is említsük. 30 évvel ezelőtt 11 könyvtár működött a fővárosban, a mainak egyötöde. A város belterületét kivéve, e régi könyvtárfiókokon kívül szinte alig volt a kerületekben más ismeretszerzési, olvasási lehetőség. Mindezeket azért tartottuk szükségesnek előre bocsátani, hogy a továbbiakban a számadatok elemzésénél e körülményt is figyelembe vehessük azokkal a tényezőkkel együtt, amelyek majd a kölcsönzők és a kölcsönzött művek összetételével kapcsolatban szintén e társadalmi változást tükrözik. A két időszakban végzett felmérés tábláját tekintve (Lásd: táblázat 3.,4.) meg kell jegyeznünk, hogy 1934-re vonatkozóan csak a felmérésben résztvett olvasók és a kölcsönzött kötetek megoszlásának adataival dolgozhatunk. Azt, hogy tulajdonképpen hány fő kölcsönzött valamilyen ismeretterjesztő művet — 1964-hez hasonlóan — nem tudjuk kimutatni. A megközelítően reális összehasonlítás érdekében figyelembe kell vennünk a foglalkozási csoportoknak a felmérés egészében jelentkező arányait, hogy az ismeretterjesztő kötetek azonos megoszlásával egybevessük. Ebből a megvilágításból az látszik, hogy 1934-ben az alkalmazottak, a tanulók és értelmiségiek olvasták a legtöbb ismeret- terjesztő művet, 1964-ben pedig a tanulókon és értelmiségieken kívül a munkások és pedagógusok is arányuknál nagyobb mértékben kölcsönözték a műveket. A nyugdíjasok és a háztartásbeliek 1934-ben és 1964-ben is kevesebb ismeretterjesztő művet olvastak, mint a többi olvasók. 3. Kötetforgalom alakulása az egyes szakcsoportok szerint Az olvasók összetételének változásánál nem könnyebb a szakirodalom összetételét elemezni, hiszen itt is egész korszak választ el minket a 30 év előtti ismeretterjesztő kiadványok tartalmi, világnézeti jellegétől. Az ismeretterjesztő állomány összetétele megvál154
