A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége
tozott, egyes szakok anyaga teljesen kicserélődött, például a 2-es vallás-szak és a társadalom- tudomány számos területén. Ilyen értelemben tehát nem végezhetünk összehasonlítást. Az érdeklődés mértékére azonban feltétlenül utalnunk kell, hiszen az adott társadalom könyvkiadási politikájának határain belül nem közömbös, hogy a rendelkezésre álló művek mely csoportja milyen mértékben talált, illetve talál olvasóra. A viszonyítás érdekében a 30 évvel ezelőtt használt 13 szakcsoportot a jelenlegi felmérésnek megfelelően 5 kategóriába vontuk össze. (A készülő résztanulmányokban az egyes szakcsoportok részletes elemzésére kerül sor.) A kikölcsönzött ismeretterjesztő kötetek abszolút számai és százalékos megoszlása a következőt mutatja: Szakcsoport 1934 1964 szám % szám % Társadalomtudomány .............................................. 1 006 25,4 1771 21,7 Természettudomány ................................................... 379 9,6 1009 12,4 Műszaki ......................................................................... 350 8,8 646 7,9 Művészet-irodalom....................................................... 81 4 20,6 1682 20,6 Egyéb ........................................................................... 1 406 35,6 3053 37,4 Összesen: ■ 3955 100,0 8161 100,0 Az egyes szakcsoportok arányainak egybevetése a két felmérés adatai alapján éppen a könyvállomány tartalmi változása következtében nem lehet célravezető. Egyedül a természettudomány esetében érdemes felfigyelni arra, hogy ennek forgalma 1964-ig igen erősen megnövekedett. A műszaki irodalom csökkenése inkább arra utal, hogy hálózatunkon kívül még számos szakkönyvtárat látogathatnak a műszaki érdeklődésű olvasók. A társadalomtudomány nagyobb arányú olvasását a maihoz képest munkánk kritikájaként értékeljük. Ha felidézzük a 30 évvel ezelőtt többségéhen a kor hivatalos szemléletét tükröző és ezáltal kölcsönzésre szánt társadalomtudományi művek sorát, azt látjuk, hogy ezeket 3,7 százalékkal magasabb arányban kölcsönözték, mint a ma rendelkezésre álló, s a társadalmi haladást szolgáló, a társadalmi valóságot feltáró műveket. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezek a 30 év előtti müvek mely rétegekhez jutottak el, az derül ki, hogy a felmérésben való arányszámokon felül olvastak e témakörben a munkások (12,3), a tanon- cok (1,9), alkalmazottak (24,1) és különösen a pedagógusok (7,5) és a tanulók (40,0). Ez utóbbiaknál a szakcsoportokon belül is legmagasabb a társadalomtudomány kölcsönzése, a munkások azonban arányukhoz képest nem a társadalomtudományból (12,3), hanem a műszaki (14,9) és természettudományos (13,2) irodalomból olvastak legtöbbet. Az egyéb értelmiség minden szakcsoportból saját arányán felül kölcsönzött, kivéve a társadalomtudományt, amelynek a kerületi könyvtárakban rendelkezésre álló könyvanyaga feltehetően nem elégítette ki érdeklődését. 1964-ben éppen fordított az értelmiségiek aktivitása, olvasmányaik közül legtöbb a társadalomtudományos mű, a pedagógusokhoz hasonlóan változatlanul magas a tanulókhoz jutott kötetek száma is. Árnyaltabb olvasószolgálati munkára figyelmeztet azonban éppen azoknak a látogatóknak a lemaradása (munkások, ipari tanulók), akik társadalmi tudatának alakítása elsősorban a közművelődési könyvtárak feladata. A művészeti-irodalomtörténeti művek forgalma azonos viszonyszámot mutat a két felmérés összehasonlításában. A foglalkozási csoportokon belül a felmért olvasók arányaihoz képest régen is, ma is a szellemi munkát végzők művészeti érdeklődése magasabb. 155
