A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1963
Homyánszky Sári: Az olvasási terv a könyv ajánlásának szolgálatában
Diákoknál Olvasó neve Olvasó törzsszáma ■Születési év Tanulmányi előmenetel Szakkör Mióta tagja a könyvtárnak ? Tagja-e más könyvtárnak ? Érdeklődési kör Olvasási terv Dolgozóknál Olvasó neve Olvasó törzsszáma Születési év Foglalkozás Iskolai végzettség Mióta tagja a könyvtárnak ? Tagja-e más könyvtárnak ? Érdeklődési kör Olvasási terv Az olvasó által kölcsönzött könyvek nyilvántartását is megszervezték, ez különböző nagyságú cédulákon történt. (Szépirodalom-ismeretterjesztő.) A cédulán a szerző, a cím és ismeretterjesztő mű esetén a szakjelzet szerepelt. A cédulák az olvasó űrlapja mögött sorakoztak. A különböző nyilvántartásokból meg lehet állapítani: hány olvasó olvas terv vagy bibliográfia alapján, egy olvasó hány könyvet olvasott el az olvasási tervből, milyen ismeretág vagy témakör érdekli az olvasókat stb. Mindez azonban csak eszköz volt. A cél: az olvasók nevelése a tudatos és rendszeres olvasásra és az irodalom felhasználása az önművelésre. Kérdés, hogy a rendszeres olvasás mennyiben segíti elő az olvasó fejlődését és az olvasás fejlesztését. A legjobb módszer ennek tisztázására — az olvasóval folytatott beszélgetés. Csak így állapítható meg az ajánlott könyvek hatása az olvasóra. Jellemző, hogy a terv szerint olvasók, ha kellett, íél órát is vártak, hogy beszélhessenek a velük foglalkozó könyvtárossal. A foglalkozásnak viszont akadálya a könyvtáros rendelkezésére álló kevés idő. Egy nagyforgalmú könyvtárban a jelenlegi körülmények között csupán néhány perc jut egy olvasóra. Az egyéni szolgáltatások alkalmazásához és továbbfejlesztéséhez ez kevés. Egyik olvasónk, K. M. pedagógus, minden kölcsönzés alkalmával igénybe vette a könyvtárosok segítségét. A második világháború története érdekelte regény formájában, mégpedig az értelmiség magatartása a világháborúban. Felajánlottuk a terv szerinti olvasás lehetőségét. A „Legyetek éberek” című bibliográfiát néztük át az olvasóval és az őt érdeklő könyveket is együtt válogattuk össze. Az újonnan megjelent könyvekre szóbelileg hívtuk fel a figyelmét. Pl: Fryd, Norbert : Élők doboza, Weisenborn, Günther: Kövek az emlékműhöz, Szimonov: Élők és holtak, Malaparte: Kaputt. Sőt még az antológiákból is kikerestük az őt érdeklő irodalmat : Zádor András : Cseh elbeszélők XX. század, Drda: A dinamitraktár őre, Pujmanova: Játék és könnyek, Rezác: Keresztút, Czerny: Az óvónő. Hasonló módon elemeztük Kis Anna: Mai német elbeszélők című kötetét is. A filozófia olvasási terv szintén olvasó kívánságára született meg. G. J. 17 éves diáklány filozófiával foglalkozó könyvet kért. A kérdésre: mit olvasott már ebből a témakörből, a tanulmányaihoz van-e szüksége irodalomra, azt válaszolta: eddig még nem olvasott kimondottan csak filozófiával foglalkozó könyvet, de érettségi után filozófiai pályára készül. Nagyon megörült, amikor megtudta, hogy a könyvtárban lévő anyagból összeállítható számára egy olvasási terv, amit azután majd a könyvtárossal együttesen átnézhet és megbeszélhet. Tanulmányoztuk ennek érdekében „A társadalmi és politikai irodalom népszerűsítése” című bibliográfiát és az állományunkban lévő filozófiai könyveket. Ennek alapján került összeállításra a 9 népszerűsítő filozófiai műből álló terv. Az előző terveknél annotációk készültek a könyvekről, ebben az esetben célszerűbbnek látszott a tartalomjegyzék főbb pontjainak az ismertetése. így jobban meg lehetett állapítani, hogy a könyv milyen szempontok és korszakok szerint tárgyalja a filozófia történetét. Hogy az olvasási terv változatosabb legyen, a határtudományok köréből is szerepelt néhány mű, a fokozatosság sorrendjében, a társadalom- és vallásfejlődési anyagból. 215
