A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1963
Homyánszky Sári: Az olvasási terv a könyv ajánlásának szolgálatában
Mivel határozott igényről van szó, felvetődött az olvasónapló vezetése is. Tanácsoltuk az olvasónak, jegyezze fel a legfontosabb adatokat a könyvről. Ne tartalmi kivonatot készítsen, hanem benyomásait rögzítse, néhány jellemző idézettel. Ez a jövőben segítséget nyújthat tanulmányaihoz. Az olvasó vezette és be is mutatta a naplót. A filozófia olvasási tervet még felhasználtuk a következő olvasóknál: T. L. 18 éves tanuló, érdeklődés: filozófia és modern irodalom. M. P.: segédmunkás (esti egyetem) érdeklődés: filozófia és lélektan. T. J. asztalos (műkedvelő zenész) érdeklődés: filozófia és fizika. D. M. 18 éves diáklány, érdeklődés: filozófia és biológia. A tapasztalat azt mutatja, hogy a terv szerint olvasók valamennyien — akár iskolán helül, vagy minden tanulási kötöttségtől függetlenül — az önművelő emberek csoportjába tartoznak. Akár határozott, akár határozatlan igényekkel jelentkeznek, minden esetben szükségesnek érzik új ismeretek szerzését, vagy eddigi ismereteik elmélyítését. Az ilyen olvasókra általában jellemző, hogy az egy témakörhöz, ismeretághoz tartozó irodalmat akarják alaposabban — mintegy részleteiben — megismerni. Az olvasási terv és az általános műveltség Felmerült az a veszély és nem is alaptalanul, hogy egy problémakör olvasása, tanulmányozása, leszűkíti az olvasó érdeklődését. Mintegy leragad egy témánál és egyoldalúvá válik. Nem elég-e a spontán fejlődésben bízni ? Ha valaki végigolvassa az irodalom különböző területeit, ezáltal is nevelődik, fejlődik. Kell-e egyáltalán szempontot adni az olvasáshoz, és ha igen, hogyan lehet irányítani, befolyásolni az olvasás fejlődését úgy, hogy kiszélesítsük az olvasó látókörét és hozzájáruljunk a mai kornak megfelelő, sokoldalú ember kialakításához. A szempontadásnak, mint módszernek a helyessége vagy helytelensége az alkalmazás módjaitól függ. Számos olyan olvasó-típus van, amelynél a könyvtáros irányító munkájára szükség van, s az olvasó igényli is, hogy foglalkozzanak vele. Az emberek jelentős része határozatlan igényekkel megy a könyvtárba és rendkívül hálás, ha az olvasmányai felől kérdezősködnek. A legfontosabb az olvasó érdeklődésének kipuhatolása és erre épülhetnek az irányítás módszerei. A terv szerint olvasóknál az egyoldalúság veszélyét úgy kerülhetjük el, hogy a rokontémák köréből is beiktatunk irodalmat. Megmagyarázzuk az olvasónak, ez szükséges ahhoz, hogy még teljesebben megismerkedjék az őt érdeklő témakörrel. Erre az a legjobb alkalom, amikor a tervet az olvasóval együtt összeállítjuk. Másik módszer: ha az egy témakörben megrekedt olvasó kezébe ugyanarról a témáról készült szélesebb skálájú bibliográfiát adunk. Egyik olvasónk — K. Gy. gyári munkás — a biológiai és a fizikai olvasási terv alapján olvasott. Egyik alkalommal megkértük, hogy nézze át „A természet- tudományos irodalom népszerűsítése” című bibliográfiát. Ellenőrizze, milyen könyveket ismer már, és jelölje meg azokat, amelyeket el akar olvasni. Ha nincs meg a könyvtár állományában, beszerezzük. Ebben a konkrét esetben sikerült új elemet vinni az olvasó érdeklődésébe — mégpedig a technikát. S. Т.-né (könyvelő) olvasónkat is kizárólag a biológia és a fizika érdekelte. Szintén terv szerint olvasott. — A fizika a „legizgalmasabb” téma — jelentette ki. Ha szépirodalmat ajánlottunk, lekicsinylőén legyintett. Szerettük volna más témakörre irányítani a figyelmét. Egyéniségét könyvtárosi szempontból jól ismertük. Megkértük, vigye el Doblhofer: „Jelek és csodák” című könyvéi . Nem az obiigát jelzőapparátussal ajánlottuk a könyvet, hanem Champollion életét, munkásságát meséltük el. Ez annyira megragadta fantáziáját, hogy kikölcsönözte a könyvet. Legközelebbi alkalommal már a régészetről kért könyvet de azért továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy minden újonnan megjelent biológiai és fizikai könyvet átnéz. Ezután az eset után állítottunk össze egy meglehetősen vegyes tartalmú olvasótervet. „A dolgok eredete” címen. Az elrendezés nagyjából a szakrendi csoportosítás alapján történt : 216
