A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Dr. Tóth Endréné - Dr. Rapcsányi László: Egy 1664-es kalendáriumunkban található egyidejű bejegyzések Zrinyi Miklós hadjáratáról
EGY 1664-ES KALENDÁRIUMUNKBAN TALÁLHATÓ EGYIDEJŰ BEJEGYZÉSEK ZRÍNYI MIKLÓS HADJÁRATÁRÓL* A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár különgyűjteményében őriz egy 1664-es esztendőre szóló „Új ez О Kalendáriom”-ot. A naptár a bécsi magyarnyelvű kalendáriumok ismert könyvnyomtató mesterének, Kürner Jakab Jánosnak műhelyében készült a „Német Magyar és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjára”. A Schreibkalender2-ek ismert típusa szerint az egyes hónapok közé feljegyzések céljaira üres lapokat kötöttek. Az ilyen jellegű régi kalendáriumokban található kéziratos bejegyzések legtöbbször a naptár tulajdonosának személyes, ügyes-bajos dolgait tartalmazzák, de gondos böngészéssel, szövegtanulmányozással rábukkanhatunk olyan sorokra is, amelyek értékes forrásanyagul szolgálhatnak a különféle tudományágak számára. A mi — В 059/176 jelzetű — naptárunk Ballagi Aladár hagyatékából került a könyvtár gyűjteményébe. Nyolcvanhét sor, nagyrészt jól olvasható, kéziratos bejegyzést tartalmaz. A kalendárium egykori, ezideig ismeretlen tulajdonosa személyesen részt vett Zrínyi Miklós 1664-es téli és tavaszi hadjárataiban, az adatokból kiolvashatóan a horvátországi segédcsapatok kötelékében portyázott és Varasd megyében lakott. Rövid feljegyzései szinte napról-napra hitelesítik és kiegészítik a nevezetes hadivállalkozásokról ezideig már feltárt történeti anyagot. Az eddig ismeretlen szöveg közlésére most kerül először sor. A naptár tulajdonosa adatait olymódon regisztrálta, hogy a megfelelő napok mellé keresztet ( + ) rajzolt és az üres oldalon azzal egysorban — ugyancsak kereszttel jelölve — irta be a számára emlékezetes eseményeket. Az áttekinthetőség kedvéért a hadieseményeknek megfelelően szakaszonként közöljük a kézírásos szöveget, egybevetve kronológiáját a legfontosabb egykorú forrásokkal. A hadjáratok közismert és sokszor feldolgozott vonatkozásait az egyes szakaszok előtt csak annyira érintjük, amennyire azok az általános összefüggésekhez szükségesek3. I. Az 1664-es téli hadjáratra azért került sor, mert az elmúlt esztendő sikertelen hadieseményei, Érsekújvár és a többi vár eleste szerte Európában nagy megdöbbenést váltott ki, Bécsben és Németországban pedig rémületet keltett. Attól tartottak, hogy a török most már Bécs és a német tartományok elfoglalására indul. A szorongatott helyzetben örömmel fogadták Zrínyi azon tervét, hogy Eszék és Pécs környékén vállalkozást hajtson végre. 1663 novemberében Zrínyi már kért engedélyt erre. Akkor elutasították, de most, mint Montecuccoli írja: „...olyan valószínű okokkal tudta ajánlani a vállalkozást a császárnak, aki ebben az időben Regensburgban tartózkodott, hogy az egész birodalom nagy tetszéssel elfogadta és buzgón sürgette végrehajtását.”4 Míg Lipót császár 1663 december 23-á n Regensburgba utazott a birodalmi gyűlésre, hogy a megújítandó had* Megjelent a Hadtörténelmi Közlemények 1962 2. számában. 158
