A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Dr. Tóth Endréné - Dr. Rapcsányi László: Egy 1664-es kalendáriumunkban található egyidejű bejegyzések Zrinyi Miklós hadjáratáról
járathoz pénzt és katonai segélyt szerezzen, Zrínyi Varasdra hivatta a karokat és rendeket. Kihirdették, hogy a Száva melléke haladéktalanul keljen fel és az összes járások népe csatlakozzék a hadjárathoz. Zrínyi 1663 december 30-án Csáktornyáról Esterházy Pálhoz írt levelében beszámol arról, hogy . .az imperialis hadakkal egy nagy expedi- tiot akarok török országban csinalny az kik mellet az horvat országi hadakat is elviszem. . Zrínyi terve az volt, hogy gyors lerohanással elszakítja egymástól a magyar- országi török helyőrségeket és elvágja a török birodalomhoz vezető legfőbb összeköttetési vonalakat. Meglepetésszerű támadást kell indítani a Dráva mentén, felgyújtani az eszéki hidat, elfoglalni Pécset és ezáltal alapot biztosítani Kanizsa ostromához. Kanizsa elestével a török egyik legfontosabb dunántúli erősségét veszítené el és Muraköz is mentesülne a török rablások alól. Örömmel írja Csáktornyáról január 6-án Csáky Istvánhoz: „.. .az imperiumbeli fejedelmek oly szívesen fogták az mi dolgainkat, hogy csak az mi magya- rink egy szívvel-lélekkel fogjanak a magok dolgához és restituálják az militaris disciplinât; nem veszünk el, hanem megfordul jobbra még egyszer állapotunk!”6. Zrínyi a legnagyobb katonai erőt igyekezett összevonni, melyhez Hohenlohe tábornok parancsnoksága alatt német segédcsapatok is csatlakoztak. A sereg teljes létszáma kb. 26 000 harcosból állott, aminek egyharmada közvetlenül Hohenlohe parancsnoksága alá tartozott. Hohenlohét nem rendelték Zrínyi alá, a seregnek ilymódon két egyenlő hatáskörrel felruházott parancsnoka volt, ami a hadjárat során sok viszályt keltett. Zrínyi hadjárata nagy sikerrel járt. Elesett Berzence, Babocsa, Segesd, Barcs, Türbék, Dárda, Baranya- vár stb. elfoglalták Pécs városát és felégették a törökök legfontosabb közlekedési útvonalát a nagyhírű eszéki hadihidat. A fényes vállalkozás a hazatérési időt is beszámítva alig négy hétig tartott. Zrínyi február 17-én már Csáktornyáról írja Wesselényi Ferenc nádornak: ,,. . .Hála legyen a kegyelmes Istennek, ezt az új eszendőt szegény hazánk vigasztalására láttuk. .. ”7. 1. Januarius XXXI. Bold. Aszszony hava.8 13. F 1. vasárnap Indultam Dobravarul, mentem (Klenounik áthúzva, felette olvashatatlan helységnév). . . 14. g. hétfő Onnét Klenounikra. 16. b. szerda Viniczre onnat. 18. d. péntek Isten segltségibül indultam del után Ternoveczre Draskovich Janos urammal 19. e. szombat Mentünk Ludbregra ebidre, halni, S. Ivanra. 20. F 2. vasárnap Kötöztünk áltál az Dráván Dernyei Réven akkor nap ottan voltunk túl az Dráván Krónikásunk, bizonyára a horvátországi felkelés kihirdetésére indult a hadjáratba. A kis Dubravárul betért Klenovnikra, földesurához, Draskovich Jánoshoz,9 kinek csapatához, talán személyes környezetéhez tartozhatott. A dalmátiai, illetve boszniai eredetű Draskovich család Horvátország egyik legnagyobb birtokosa volt. Az említett Klenou- nik (Klenovnik) és a közelében fekvő — a szövegben nem szereplő — Trakostyan, a Draskovich nemzetség ősi fészkei. A család rokonságban volt a Zrínyiekkel. Draskovich III. Gáspár — ki 1624-ben klenovniki szabad báró és tiszteletére verseket is írnak — Eusebia nevű leányát Zrínyi Miklóshoz adta feleségül. Később, amikor magtalanul elhalt leányával, Eusébiával adott vagyont visszakövetelte vejétől, bonyolult birtokper támadt a két család között. A naptárban szereplő Draskovich János a családfa szerint IV. János, kinek atyját III. Jánost a régi oklevelek „defensor Croatiae” megtisztelő jelzővel említik — Zrínyi egyik leghűségesebb embere, a nevezetes hadjáratok résztvevője volt. A kalendáriumban felsorolt útvonal során érintett helységek az egykorú térképeken nagyrészt 159
