A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A kölcsönző olvasók rétegeződésének és olvasmányainakvizsgálata a központi könyvtárban
Németül olvas ............... A ngolul olvas................... F ranciául olvas............... O roszul olvas ................. E gyéb nyelven olvas . .. Olaszul olvas................... S panyolul olvas ............. 205 o lvasó 68 % 149 ff 49,6% 110 ff 36,6% 81 ff 27,0% 39 ff 13,0% 33 ti n,o% 14 ff 4,6% Csak magyarul csupán 44 olvasó, 14,6% olvas. A német nyelvtudásban első helyen állanak az értelmiségiek és a nyugdíjasok, majd a tisztviselők következnek. Hasonló a helyzet az angol és a francia nyelvnél. Az orosz nyelvismeretben az egyetemi hallgatók és az értelmiség után a középiskolások jönnek. Az egyéb nyelvek között vezető helyen fele-fele arányban szerepel a latin és a Dunamedence népeinek nyelvei. Szerepelnek különös nyelvtudások is: török, arab, perzsa stb. A nyelvismeret százalékszámainak végösszege 234,4, tehát nyelvismerő olvasóink, bevallásuk szerint általában két nyelven, kb. egy tizedük három vagy több nyelven olvas. Segít-e könyvtárunk azoknak, akik most igyekeznek magasabb képzettséget szerezni ? Vizsgálatunk eredményeképpen válaszunk pozitív. Olvasóink közel 10%-a jár esti egyetemre, 9%-a egyéb rendszeres iskolai jellegű képzésre, 2% esti középiskolába. Az egyetemi hallgatókkal és a tanulókkal együtt olvasóink 39,6%-a rendszeres oktatás keretében tanul! Munkás-olvasóink 30%-a jár esti egyetemre vagy középiskolába. Ugyanez az arány az alkalmazottaknál és tisztviselőknél. Az értelmiségieknek 12%-a jár esti egyetemre, 8%-a egyéb iskolába. E számokban az alkalmi oktatási formák nem is szerepelnek. A teljes olvasólétszámban vizsgáltuk meg a nemek közötti arányt és a kor szerinti megoszlást. Érdekesnek mutatkozott ezeket is összevetnünk a kerületi könyvtárak adataival. Központban Kerületi kvt-ak 18 éven felüli olvasói férfi % nő % férfi % nő % 4316 70,4 1814 29,6 36 028 45,4 43 404 54,6 A központ egyes foglalkozási kategóriáin belül rendkívül jellemző az arány alakulása : Középiskolás és ip. tanuló Egyetemi halig, és főiskolás . . Tisztviselő, alkalmazott, egyéb Értelmiségi .. ............................ N yugdíjas .................................. M unkás........................................... százalékban férfi nő 50 50 60 40 71 29 73 27 77 23 90 10 Ezek a számok nem csak a tanulók és dolgozók budapesti arányaitól, de a kerületi könyvtárak olvasóinak arányaitól is eltérnek. (Ott a tendencia éppen ellenkező, ha a közép- iskolás korú férfiakat is tekintjük az arány 57 : 43 a férfiak javára. Feltehetően több férfi kerül munkahelyének közművelődési könyvtárába, míg a háztartásbeli és otthoni munkát végző nők a kerületben olvasnak.) A központi adatok tehát a nők közismert szabadidő hiánya mellett részben ezzel, részben a múltbeli kisebb iskolázottsággal összefüggő, magasabb szintű művelődési érdeklődésük hiányára is rámutatnak. 111
