A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
D.-né Jámbor Mária - Marót Miklós: A kölcsönző olvasók rétegeződésének és olvasmányainakvizsgálata a központi könyvtárban
A magasabb szintű felkészültség szükségességét mutatja a központi könyvtár olvasóinak kor szerinti megoszlása is. Vezető helyen áll természetesen az úgynevezett aktív korbeliek csoportja 25 — 60 év között, de az olvasók egyötöde a hatvan év felettiekből kerül ki. Persze tudomásul kell vennünk azt is, hogy könyvtárunk sok régi és régi szemléletű könyvet őriz, melyek vonzzák az idősebbeket. 17 — 24 éves 1401 olvasó 22,8% 25-40 ” 1888 ” 30,8% 40-60 ” 1579 ” 25,8% 60 éven felüli 1262 ” 20,6% Az idősebb olvasók aktív szellemi munkáját bizonyítja, hogy a 60 éven felüliekből csak 687 a nyugdíjas, a többi állásban van. A kerületi könyvtárakban viszonylag több a fiatal, hiszen a középiskolások nagy tömegei ott jelentkeznek. Ennek megfelelően persze kisebb az idősek aránya. 15—26 éves 27 — 60 éves 60 éven felül 42,3% 43,2% 14,5% 3. A közművelődési könyvtárak olvasó-felvevő területe általában korlátozott, arra a környékre terjed ki, ahonnan a könyvtárat még könnyen meg lehet közelíteni. Ezt bizonyítja, hogy a fővárosi kerületi könyvtárak és a vidéki városi fiókhálózat jelentősebb mennyiségű új olvasót csak úgy tud felvenni, ha könyvtárilag ellátatlan környéken újabb könyvtárak nyílnak, esetleg azonos környéken jobban megközelíthető helyre költözik a könyvtár. A tudományos szakkönyvtárak hatósugarát nem területi szempontok korlátozzák, hanem a könyvtár gyűjtőköre és sajátságos feladatai. A mi központi könyvtárunk potenciális olvasója a főváros minden 18 éven felüli lakosa. Határokat szab azonban a lakosság általános műveltségi állapota, hiszen, amint az olvasók összetételének vizsgálatakor fentebb láttuk, ahhoz, hogy könyvtárunk anyagát eredményesen használni tudják, megfelelő képzettségre van szükség. Budapesten még a kellően képzett magasabbszintű köz- művelődési olvasók is megoszlanak több nagykönyvtár között. Központi könyvtárunk szakkönyvtári jellege a szociológia, urbanisztika, történelem terén pedig a kutatók és érdeklődők elég kis csoportjának kínál lehetőségeket. A könyvtár beiratkozott olvasóinak vizsgálata azt bizonyítja, hogy hatósugara valóban az egész városra kiterjed, a területi szempontnak jelentősége nincsen: A könyvtár közelebbi környékén (a Dunapart — Ferenc körút —József körút — Rákóczi út —Kossuth Lajos utca által határolt területen) lakik 1146 olvasó, 18,7%. A többi belterületen (Pesten kb. a külső körúton belül, Budán az I., II. és XI. kerületben) lakik 3396 olvasó 55,4%. A volt elővárosokban, a hegyvidéken és a város környékén lakik 1588 olvasó 25,9%. Ezzel szemben a kerületi könyvtárak olvasóinak 81%-a a könyvtárral azonos kerületben lakik és csak 18% másutt. A lehetséges olvasók közül évi összesen 6—7000 kölcsönzésre beiratkozott olvasó nem sok. Kiegészíti azonban azt a képet az a tény, hogy 1952—1962 között — mely 112
