A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár történetéből. A Wenckheim-palota megszerzése
,,Ha meggondoljuk, hogy a palota vételára szakemberek egybehangzó véleménye szerint olcsó (a teljes értéknek mintegy negyedrésze) és hogy egy lényegesen szerényebb kivitelű könyvtárpalota építése ma körülbelül 3 500 000 pengőbe kerülne, úgy érezzük, hogy Budapest székesfőváros közönsége nem hoz túlságosan nagy áldozatot, ha évi 1 000 000 pengővel dotált egyetlen kultúrintézete számára alig 1 500 000 P költséggel 50 évre méltó hajlékot és nyugodt fejlődési lehetőséget biztosít”. Itt ismét rá kell mutatnunk a könyvtárigazgató néhány utólagos beismerésére, melyek a palotavétellel kapcsolatos első ellenvetések jogosult voltát igazolták. E beadvány a leghivatalosabb bizonyítvány arról, hogy az épület teljes tatarozásra szorult, a fűtő- berendezés teljesen használhatatlan volt, hogy ezen munkák elvégzése önmagában is tetemesen megdrágította a vásárt, a kiadásokat pedig tovább növelte az a követelmény is, hogy a könyvtár céljaira nem megfelelő luxuspalotában a berendezésnél a miliőhöz kellett alkalmazkodni. A zárósorok megállapításainak tarthatatlanságát, azt, hogy egy szerényebb könyvtárépület építése csak kis hányadát tette volna ki az itt megjelölt 3 500 000 pengőnek, továbbá, hogy a Wenckheim palotát ,,negyedáron” szerezték meg, már korábban megcáfoltuk hivatalos források alapján. Az épület átalakítása, a belső falak részbeni lebontása, újraépítése, a tatarozási és egyéb munkák 1929 elején kezdődtek meg. 1930 elején indult meg a végleges berendezési tervek előkészítése, — tervpályázatokat írtak ki, amelyek elbírálására városi és külső szakemberekből bizottságot alakítottak Bhizáth János alpolgármester elnöklete alatt, majd a döntések alapján az elfogadott terveket vállalatba adták. A közel 700 000 pengős átalakítási és berendezési költségelőirányzatot két egyenlő részletben az 1929—1930-as évekre elosztva bocsátották a könyvtár rendelkezésére. Ezt a közgyűlés utóbb, a 179/1930-as határozattal hagyta jóvá. A könyvtár irattárában („Wenckheim palota iratai”) jelentős részben megőrzött tervpályázatok közül Vass Béla és Bodon Károly iparművészek terveit jutalmazták első, illetve második díjjal, őket bízták meg a végleges, a bírálóbizottság kívánságainak megfelelően módosított tervek kidolgozásával úgy, hogy a berendezendő termeket maguk közt osszák fel. (22343/1930—IX. sz. 1930. ápr. 24-i keletű tan. hat.) A munkálatok vállalatba adása nyilvános versenytárgyalás után történt meg. Ennek eredményéről a 27.574/1930 — IX. számú 1930. június 18-i keltezésű tanácsi határozat tájékoztat, mely szerint Fodor József a folyóiratterem, Lingel Károly és fia a nagy olvasóterem, a reference és a Budapesti Gyűjtemény, a Műasztalosok Szövetkezete és Iparművészeti Rt., Rákos Pál a kölcsönző és katalógusterem, Kiss József a „Kis Budapesti Gyűjtemény” (ma: osztályozó), Thék Endre a Keleti Gyűjtemény (ma : rendelőcsoport) bútorberendezési munkálatait végezték el. A berendezés legköltségigényesebb hányadát, a vasállványok elkészítését a Ganz-Danu- bius gépgyárnak adták ki a főváros építkezési bizottságában 1930. május 6-án és 13-án tartott meglehetősen éles vita után (1. „Wenckheim palota iratai”). Ide iktatjuk a könyvtárigazgató kéziratban fennmaradt utólagos és végleges elszámolását a palotával kapcsolatos kiadásokról, amelyek az átalakítás és berendezés részlettételeinél igen lényeges eltéréseket mutatnak az 1928. február 25-i tervekétől: „Az új könyvtárépület megvásárlásának, átalakításának és berendezésének költségei a következők voltak: 1. Az épület megvásárlása................................... 760 000 P 2. Átírási illeték ..................................................... 38 000 3 . Falbontás és kőművesmunka........................ 38 692,44 4. Villamosfelszerelési munka.............................. 35 222,80 5. Tetőfedési munka ........................................... 4 080 1 00
