A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár történetéből. A Wenckheim-palota megszerzése
6. Bádogos munka ............................................... 11 667,73 ” 7. Asztalosmunka.................................................... 5799 8. Lakatosmunka.................................................... 4 986,42 ” 9. Mázolómunka...................................................... 16 937,98 ” 10. Világítótestek javítása..................................... 17 360 11. Falfestő munka.................................................. 23 701,11 ” 12. Üveges munka .................................................. 4 464,87 ” 13 . Fapadozati munka........................................... 24 667,17 ” 1 4. Központi fűtés .................................................. 80 676,97 ” 15. Kőfaragó-, szobrász munka .......................... 7 868,23 ” 16. Vízvezetéki munka ........................................... 27 475,46 ” 17. Elektromos felvonó ......................................... 6 390,50 ” 18. Elektromos művek ......................................... 869 19 . Kisebb kiadások összege................................ 37 970,21 ” 20 . Burkoló munka.................................................. 21 022 21. Vasállványok ...................................................... 134 826 22. Bútorberendezés és művészi tiszteletdíj . . 129 320 Ebből : Épület vásárlás és átírás........................ 798 000 Átalakítás és berendezés.......................... 693 898 ” 1 491 878 P Ez a belső használatra szánt összegezés sem volt teljesen pontos, a város az átírási illeték kifizetését addig halogatta, míg azt elég jelentékeny késedelmi kamattal (több mint 4 500 pengő) terhelték meg. A 42 és félezer pengőt csak 1930. március 26-án utalták ki. (1. „Wenckheim palota iratai” 21. sz.) Feltehető, hogy a halogatás egyik oka: a nagyösszegű illeték kifizetésével minél később akartak a nyilvánosság elé lépni. 1930 végén befejezéshez közeledtek az átalakítási és berendezési munkálatok, megtörténtek az előkészületek a költözködésre, amely 1931. február 16-án kezdődött meg és 12 napig tartott (ennek részletes leírását 1. a Fővárosi Könyvtár 1931-es Évkönyvében 56-58. old.) * Az új könyvtárépületet 1931. április 18-án mutatták be a sajtó képviselőinek, az ünnepélyes megnyitásra három nappal utóbb, 1931 április 21-én került sor. Az április 18-i sajtófogadást és a 22-i ünnepélyes megnyitást a várospolitika vezetőinek irányítása alatt álló sajtó „megfelelő” kampánnyal készítette elő. A Városok Lapja 1931. április 15-i számában, a Fővárosi Hírlap ugyanaznapi kiadásában és más újságokban lehozott közlemények például sietve leszögezték, hogy a palotavétel egykori ellenzői is „kénytelenek beismerni:” a könyvtár elhelyezése „fényesen” megoldódott, a gyűjtemény harmonikusan illeszkedett be a főúri környezetbe, melynek hangulatát megőrizték anélkül, hogy ez a célszerűség rovására ment volna. A könyvtár nemzetközi látványosság lesz és az odavezetett idegenek előtt „a főváros kultúrájának gazdagságát fogja dokumentálni”. A legelterjedtebb délutáni bulvárlap, Az Est fényképes riportban számolt be (1931. április 18.) az aznapi sajtófogadásról „Arany- és ezüstdíszes termekben, amerikai rendszerben helyezték el a főváros 200 000 kötet könyvét” címen. Hangzatos feliratokkal, alcímekkel közöltek riportokat a többi lapok is (Pesti Napló, Nemzeti Újság, Budapesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, Pesti Hírlap, Új Nemzedék, Magyarország, Újság stb.) 1931. április 18. és 19-i számai. 101
