A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1962
Dr. Remete László: A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár történetéből. A Wenckheim-palota megszerzése
A) Átalakítási munkák 1. Falbontás és kőművesmunka . . .................................. 84 000 P 2 . Asztalos, lakatos és mázolómunka ............................ 51 000 P 3 . Szobafestőmunka.............................................................. 36 000 P 4. Fűtőberendezések ............................................................ 120 000 P 5. Vízvezetéki és csatornázási munkák ........................ 46 000 P 6. Villanyberendezés, könyvlift ...................................... 73 000 P 7 Tetőfedő és bádogosmunka, üveges és kőfaragómunkák................................................................................ 30 000 P Összesen 440 000 P B) Berendezés 8. Vasállványok ..................................................................... 182 000 P 9. Fabútor berendezés ........................................................ 71 878 P Együtt 693 878 P így tehát több mint egy esztendővel a vétel után kiderült, az épületre csaknem annyit kell még költeni, amennyiért megvásárolták. A költségvetéshez fűzött terjedelmes kommentár egyik része nagy vonalakban vázolja az átalakítási költségek egyes tételeinek rendeltetését : a kőművesmunka keretében az egész második emelet és az első emelet egy részének közfalait fogják lebontani, teljes tatarozásra szorulnak az udvarok. A kapualj és a korábban lóistállóknak szolgáló földszinti raktárhelyiségek újrapadlózására van szükség, az udvarok és a kapualj újrakövezésére. A nagytermek is teljes tatarozásra szorulnak. „Az ablakok, ajtók kivétel nélkül újramázoltatnak,” csaknem az egész épületet újra kell festeni. ,,A teljesen használhatatlan fűtőberendezés kiküszöbölése után új kazán és g őzf ütőhálózat készítése. . . csillárok felújítása” stb. követelik meg a jelentős költségelőirányzatot. A berendezési szükségleteknél részletesebb indokolást találunk a vasállványokkal kapcsolatban. Eszerint az állványok költségszükségletének az olcsóbb, a Ganz —Danu- bius-féle ajánlatot vették alapul. A vasállványok 11.432 folyóméteren biztosítanak elhelyezési lehetőséget az 1928-ban 180 000 kötetes állomány számára, amely a régi, a Károlyi utcai otthonban 3800 folyómétert foglal el. A palotában a közel 11 és fél kilométeres férőhelyet a földszinti helyiségekben felállítandó faállványok további 2500 méterrel, a dísztermek zárt szekrényei újabb 353 méterrel növelik. így a Wenckheim palotában az előző hajlék 3800 méternyi férőhelyével szemben 14 285 folyóméter áll majd rendelkezésre és „az évi 8000 köteles gyarapodást figyelembevéve” (polconként átlag 40 kötet elhelyezésénél) ,,50 évre bőven biztosítja” a gyűjtemény terjeszkedését, állapította meg a könyvtárigazgató. A bútorzat készítésénél a magyarázó szöveg kiemeli, hogy a művésziesen kiképzett első emeleti termekbe, amelyeket az olvasók, a kölcsönző, a Budapesti- és Keleti Gyűjtemény elhelyezésére szemeltek ki, „elemi erővel lép fel az esztétikus megoldás követelménye.” A bútorzatot artisztikusan, a célnak megfelelően, ugyanakkor a lehetőség szerint olcsón kell készíttetni, hogy azok a miliőbe „annak túlzott pompája” nélkül beilleszthetők legyenek. . . E helyen a legmegfelelőbb ajánlattevő, a Thék Endre cég megbízását javasolta az előterjesztés. A vasállványok készítése egymagában is 7 — 8 hónapot tenne ki —, fejeződik be az indokolás, amely nyomatékosan kiemeli, hogy a berendezéshez szükséges közel 700 000 pengős előirányzat a munkálatok hosszadalmassága miatt két esztendőre (1928—1929) elosztva, állítható be a könyvtár összköltségvetésébe. Enyvvári javaslata így végződött: 7* 99
