A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
kor. Ezáltal elérte, hogy részben maga intézhette a művelődés ügyét, kivéve azt a munkásszervezetek kezéből. De ezen túlmenően szüksége is volt a technika gyors fejlődése miatt nagyobb számú képzett munkásra s ez a körülmény is hozzájárult „nagylelkűségéhez”. Annyi bizonyos, hogy az angolszász könyvtári mozgalom eredményeiben hasznos volt s Lenin nem véletlenül írt még 1913-ban is elismerően az angol—amerikai „public library”-król. A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben — persze sokkal alacsonyabb fokon, mint a fejlett nyugati államokban, Magyarországon is hasonló tünetekkel találkozhatunk. Kialakulóban vannak az első munkásszervezetek, közülük a legelső, a pesti nyomdászoké, kik már 1865-ben megteremtik a maguk könyvtárát. 1868-tól kezdve több más munkásolvasókör is létrejön s ezzel párhuzamosan egyes előrelátó burzsoá politikusok a Dickenshez hasonló filantrópokkal szövetkezve maguk is lépéseket tesznek, hogy „felülről” vegyék kézbe ezt az ügyet. Különösen az 1867-es kiegyezés, ez az ország fejlődését bizonyos fokig meggyorsító, ugyanakkor torz irányba terelő, súlyos visszahúzó erőkkel terhelő „kényszerű kompromisz- szum” indított meg bizonyos pezsgést a népművelés terén — ám ez az élénkség csak átmenetinek bizonyult. Eötvös József kultuszminiszter már 1867. július 3-án körrendeletét bocsátott ki, amelyben felhívta a községeket, hogy alakítsanak önkéntes népművelő egyesületeket. Ennek nyomán még 1867-ben 24 egyesület alakult az országban, — de azok csakhamar elsorvadtak. — Ugyancsak Eötvös József kezdeményezésére 1868-ban megszavazták a XXXVIII. törvénycikket, mely a kötelező állami népoktatást írja elő —, az 1945-öt megelőző közel nyolc évtized alatt azonban e törvény maradéktalan végrehajtására nem kerülhetett sor. — 1868 szeptemberében Türr István, a szabadságharc egyik neves vezére Baján népművelő kört hív életre. Példáját számos más városban, Kecskeméten, Szegeden, Szabadkán, Aradon követik. Eötvös József még 1868-ban országos mozgalom indítására szólítja fel Türrt, aki Budapestre jön, Irányi Dániellel, Garay Jánossal és még számos ismert személyiséggel 1870 februárjában megalakítja a Központi Népoktatási Kört. Rövidesen létrejön ennek helyi szerve a Pesti (utóbb : Budapesti) Népoktatási Kör. Ezek az intézmények állami, városi és magántámogatást is kapnak, széles körű, tömegeket átfogó nevelőmunkát azonban sohasem tudtak kifejteni. Ezekben az években, 1868 és 1872 között egyszerre két kísérlet is történik egy pesti városi könyvtár megteremtésére — a Frank-hagyaték felhasználásával — mind a két kísérlet papíron marad. De ezek a próbálkozások, meddőségük ellenére, már a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtörténetébe tartoznak. Mind a két törekvés kombinációba vette Pest városának már meglevő, az Egyetemi Könyvtár által kezelt Frank-Könyvtárát. Az első ilyen kísérletről már többször is szó esett. Először Gárdonyi Albert levéltári kutatásai nyomán Kelényi Béla emlékezett meg róla a Fővárosi Könyvtár 1931-es Évkönyvében, másodszor Kőhalmi Béla, s legújabban Turányi Kornél foglalkozott vele a Magyar Könyvszemle 1959-es évfolyamában, és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1958—1959-es Évkönyvében (lásd a bevezető lábjegyzetet). Ennek az első kísérletnek, melynek részletes leírását ezúttal mellőzzük, Toldy Ferenc volt az elindítója, aki 1868 elején kimerítő és korszerű tervet dolgozott ki egy polgári könyvtár létesítésére s ebben a Frank-Könyvtár nagy részének felhasználását is javasolta. Toldy tervéből, mint azt az idézett források már bemutatták, semmi sem lett. Elkerülte eddig a figyelmét a fővárosi könyvtár múltjával foglalkozó szerzőknek egy másik, jobb sorsra érdemes próbálkozás, melyről most röviden meg kell emlékeznünk. Ez a Türr-féle mozgalom részét alkotó Pesti Oktatási Körből indult ki. A vállalkozásról Gyulay Béla: A felnőttek oktatása és a Budapesti Népoktatási Kör története (Bp. 1896?) című könyvében olvashatunk. Belőle megtudhatjuk, hogy a Pesti (utóbb Budapesti) Népoktatási Kör alapjait Türr István és Irányi Dániel rakták le 1870 májusában s hogy a Kör első választmányának tagjai közt Táncsics Mihály, Békey Imre, a pest-városi tanács tanügyi tanácsnoka, Irányi Dániel és az elnöki tisztet betöltő Türr István mellett ott volt a Kör későbbi titkára, Maár Péter. Maár Péter a szövegezője és aláírója a Pesti Oktatási Kör 1871. november 28-án kelt 80
