A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
és Pest város tanácsához eljuttatott javaslatának, amely többek közt az alábbiakat tartalmazza: „Pesten mindeddig létező könyvtáraink jobbára elavultak, vagy olyan művekkel telvék, melyek a népmüvelődés céljaira alig használhatók fel... Pest városa pedig birtokában levő Frank-Könyvtárának mindeddig nem vehette hasznát senki.. Majd egy 9000 kötetes könyvtár vásárlását javasolja és hozzáteszi: „Ez utóbbi könyvtár megvásárlása után a Népoktatási Kör Pest városa hatóságával tehetné magát érintkezésbe a Frank-féle könyvek felhasználása, és egy városi nyilvános könyvtár felállítása iránt.” Maár Péter a következő buzdító sorokkal zárja előterjesztését: „Indítványom támogatására talán nem is szükséges érintenem, miszerint Nyugat- Európa legkisebb városaiban is léteznek már hasonló célú könyvtárak, melyek máris a népművelődést nagy mértékben előmozdították.” * * * Maár javaslata elsikkadt, Pest város vezetői azonban más okokból rövidesen mégis foglalkozni kezdtek a polgári könyvtár ügyével. A közvetlen indítóok: a Frank-Könyvtár részéröl fenyegető „veszedelem”. (Az idevonatkozó iratokat 1. Fővárosi Levéltár Pest város tan. ir. VIII. 59/869 és I. 2780/874 szám alatt) A tárgyalás alapja: Toldy Ferenc 1868-as könyvtárépítő terve lett. Ezen a javaslaton az utolsó feljegyzés 1868. március 28-ról kelteződött, most, 1872-ben a tervezet hátlapjára vezették rá a tanügyi bizottság újabb, 1872. július 19-én a könyvtár ügyében tartott értekezletének kivonatát. Ebből megtudjuk, hogy a bizottság, „elengedhetetlenül szükségesének tartja a városi könyvtár megépítését, hogy miért jutott ez éppen akkor eszébe, arra fényt vetnek a következő sorok, melyek szerint az intézmény életrehívását a bizottság „annál is inkább elodázhatatlannak tartja, mert... a Frank féle könyvtár az egyetem épületének legközelebb várható építkezése folytán a városnak elhelyezésre vissza fog adatni” (Kiemelés tőlem. — R. L.) Ez volt hát a „veszedelem” , amely felébresztette szendergéséből a könyvtárra vonatkozó aktacsomót, a gond, amely 1850 óta ki tudja hányadszor ráébresztette „kínos kötelességére”, a nagylelkű tudós hagyatékával járó felelősségére Pest város vezetőit. Az Egyetemi Könyvtár önálló otthonának megteremtése küszöbön állt és az ajándék, melyet idegen kezekre bíztak, a jelek szerint ismét a város nyakába fog szakadni, mert nyilvánvaló, hogy a vendéglátó intézmény saját falai között új életet akar kezdeni és az ideiglenesen megoldott, a függőben maradt kérdéseket, köztük a Frank Könyvtár ügyét is, véglegesen óhajtja rendezni. S most úgy látszott, hogy a hatóságokban csak úgy buzog a tenniakarás. — Az 1868-as Toldy-tervezet hátlapjára rávezetik az 1872. július 19-i tanügyi bizottsági ülés által készített újabb tervezetet, benne egy ideiglenes és egy végleges megoldás: helyezzék el ideiglenesen a közeljövőben visszakerülő Frank-Könyvtárt és egyéb városi könyvanyagot valamelyik újonnan épülő városi iskola „netán üres helyiségébe”. Építsék meg a könyvtár méltó és végleges otthonát a Kétnyúl utca és az Oroszlán utca (ma: Szamuely utca és Török Pál utca) sarkán levő telekre, ott ahol pillanatnyilag a városi közraktár van, melyet máshová kell majd telepíteni. Készítsék el az épület költségvetési tervét, biztosítsanak könyvgyarapításra és a megfelelő személyzet díjazására 1873-tól évi 10 000 forintot stb. A javaslattal az 1872. szeptember 11-i közgyűlés is foglalkozik, különbizottságot küld ki, a tanügyi bizottságnak a Kétnyúl utcai telekre vonatkozó tervét elveti és a különbizottságot, melynek megint Toldy Ferenc az elnöke (tagjai: Királyi Pál, Ballagi Mór, Steiger Gyula, Tavaszy Endre, Vecsey Sándor, Forgó István, Horváth János), utasítja, hogy szakértők bevonásával szemeljen ki „egy díszes könyvtári épület állandó helyéül egy minden tekintetben 6 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve IX. 1961. — 81
