A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961

Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből

óta megegyeznek abban, hogy az ókori Róma első nyilvános könyvtárát Asinius Pollio idő­számítás előtt pontosan 37-ben alapította az Atrium Libertatison a két évvel korábban (39-ben) zsákmányolt könyvanyagból. Száz, háromszáz, ötszáz sőt kétezer esztendős könyvtáraknál egyetlen születési évet, vagy alig néhány évnyi ingadozást látunk, a fővárosi könyvtárnál azonban tizenegyet, me­lyek 70 éves távon mozognak. Mivel magyarázható ez a nagyfokú ingadozás Budapest városi könyvtárával kapcsolat­ban? A bizonytalanság okát abban leljük meg, hogy a fővárosi könyvtárat több, már korábban is a város birtokában volt könyvgyűjtemény egyesítésével hozták létre, s hol az egyik, hol a másik régebbi könyvtár születési évét vették alapul. A könyvtár múltjával foglalkozó eddigi írások az alábbi három nagyobb gyűjteményről tudnak: 1. Az úgynevezett „Pest-városi Frank Könyvtár”. Ez a közel 14 000 kötetes anyag Frank Ignác pesti jogtudós végrendelete folytán 1850-ben került a város tulajdonába. 2. A fővárosi statisztikai hivatal szakkönyvtára. Ezt a hivatali gyűjteményt 1870-ben alapították, végül 3. 1892-től kezdve a főváros főlevéltárosa tett lépéseket egy „fő- és székvárosi könyvtár” megteremtésére, és erőfeszítéseinek eredményeként a kilencszázas évek elejéig & levéltár falai közt alakult ki egy elég tekintélyes könyvgyűjtemény. Mindezekkel a gyűjteményekkel, melyek körvonalai a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi állományában ma is kimutathatók, a továbbiakban még részletesen foglalkozunk, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a felsorolt „alapítási” dátumok túlnyomó többsége a fenti könyvtárakhoz kapcsolódott, ott is gyakran téves évszámokhoz. Feltehető, hogy akik a fenti dátumokat vették alapul, úgy vélekedtek: a múlt századi gyűjtemények egyike vagy másika azonos a fővárosi könyvtárral. Ilyen meggondolások alap­ján rögzíthették 1850-et is, mint az első olyan ismert könyvtár alapítási időpontját, amely a város birtokában volt. Ha azonban a legrégibb hivatali gyűjteményeket tekintenénk a mai fővárosi könyvtár elődének, még távolabb kellene visszamennünk. Űjabb kutatásaink ugyanis azt bizonyítják, hogy már 1850 előtt is volt könyvtára a fővárosnak; erről a következő fejezetben adunk szá­mot. A könyvtár fejlődésének egészét mérlegelve, mi az 1904-es dátumot tartjuk helyesnek. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1949—1954-es Évkönyvében számos érvet hoztak fel annak alátámasztására, hogy miért éppen 1954-ben ünnepelték az intézmény fennállásának ötvenéves jubileumát. Hivatkoztak arra többek között, hogy a könyvtár megalakulása „hosz- szú folyamat eredménye volt”, hogy 1904-ben választották Szabó Ervint könyvtárossá, és ugyanebben az évben nyitották meg az olvasóknak a gyűjteményt. Ezeket az érveket igen jelentőseknek tartjuk, több kiegészítéssel, pl. hogy Szabó Ervin hivatalba lépésével egyidejű­leg kapott először önálló személyzetet a fővárosi könyvtár. S ami a legszembetűnőbben kü­lönbözteti meg az 1904-ben megnyitott könyvtárat elődeitől: a gyűjtemény ebben a minőségé­ben azért új, mert az összes korábbi gyűjtemények, illetve azok maradványai összeolvasztásá­ból keletkezett. A főváros vezetősége 1903-ban mondotta ki ugyan a régebbi könyvtá­rak egyesítését, de ez csak 1904-ben fejeződött be. Mindehhez hozzá kell fűznünk, hogy bár az 1904 előtti anyagokat nem azonosítjuk a fővárosi könyvtárral, mégis foglalkoznunk kell azok históriájával. Mindazt amit róluk elmon­dunk a könyvtár előtörténetének tekintjük. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom