A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
IL Budapest legrégibb városi könyvtárairól A magyar főváros 1904 előtt volt városi könyvtárairól szólva mindenekelőtt emlékeztetnünk kell egy különben közismert körülményre: Budapestről csak 1873 óta beszélhetünk, 1873 előtt viszont három városról, Pestről, Budáról és Óbudáról kell szólnunk ; ezek egyesítését 1873-ban hajtották végre. A fenti tényből nyilvánvalóan az következik, hogy az 1873 előtti budapesti városi könyvtárak után három irányban kell nyomoznunk: Pesten, Budán és Óbudán. És mielőtt tovább mennénk, még egy tudott történeti tényt kell kiemelnünk, azt, hogy a magyar főváros a XI. században kezdődött fejlődésvonala 1541 — 1686 között, a török megszállás alatt megszakadt, ráadásul mindazt, amit a másfélszázados török megszállás megkímélt, elpusztították a nyugati koalíciós seregek 1686-ban, amikor felégették és a földdel tették egyenlővé a várost. — 1686 után, mondhatjuk, egy új Pest-Buda jött létre a régi helyén. A városi könyvtár szempontjából ez annyit jelent, hogy amíg szerencsésebb sorsú magyar és külföldi városok háromszáz-négyszáz, sőt ötszáz éves városi könyvtárakkal dicsekedhetnek, Budapestnek, ha voltak ősrégi, a török megszállás előtti városi könyvtárai — úgy azokról csak elméletileg beszélhetünk, mert a tárgyi emlékeknek nyomát sem találjuk. De annak előrebocsátásával, hogy a középkori és a mai Budapest könyvtárai között semmi szerves kapcsolat sem képzelhető el, mégis, éppen ezen a helyen, érdemes, sőt kötelességünk néhány szó erejéig kitérőt tennünk annak a kérdésnek vizsgálatára, hogy vajon lehettek-e egyáltalán a XVI. század előtti Pest-Budának városi könyvgyűjteményei? Ha más városok példáit tekintjük, erősen valószínűnek tűnik, hogy a középkori Budapestnek is voltak városi könyvgyűjteményei. Mindenekelőtt két magyar város, В ártja és Kőszeg több száz éves könyvtárainak példáját idézzük. Bártfa egykori szabad királyi város könyvtáráról elég bő híradásokkal találkozunk, közülük a legfontosabbak Myskovszky Viktornak a múlt század nyolcvanas éveiben készült monográfiái, melyek részletesen leírják Bártfának XV. század végi—XVI. század eleji és máig fennmaradt egykori városi könyvtárának maradványait és könyvszekrényét. A másik fontos közlés: Thaly Kálmán „Kőszeg város könyveinek lajstroma 1614-ből” c. cikke (Magyar Könyvszemle 1894.), amelyből kiderül, hogy Kőszegnek is volt а XVI. század legelején egy viszonylag jelentős városi könyvtára. Az iméntieknél sokkal gazdagabb, bővebb tájékoztatásokkal találkozhatunk más országok középkorvégi és XVI. századi városi könyvtárairól a külföldi szakirodalomban. így például Milkau és Leyh már említett nagy „Handbuch”-ja (1940-es kiad. 3. köt. 280 old.) közli, hogy Hamburg városa még 1338—1345 között Avignonban vásároltatott Heinrich Burgland városbíró számára jogi műveket. Braunschweig városi tanácsa 1414-ben ugyanúgy járt el, hogy Konstancába utazó Írnokát megfelelő irodalommal ellássa. Nürnberg városi könyvtárának alapítását egyesek 1443-ra, mások 1445-re teszik, Frankfurtét és Mainzét 1484-re, Lyonét 1527—1530 közé, Szí. Gallérét 1536-ra stb. A felsorolt példák akkor kapnak jelentőséget, ha Buda és Pest középkori fejlettségi fokára emlékeztetünk, arra, hogy Buda már Zsigmond (1387—1437) uralkodásának utolsó szakaszában megelőzte az ország többi jelentősebb városait, Esztergomot, Székesfehérvárt, Sopront, Bártfát, Kőszeget, Győrt stb. -- Zsigmond korának kutatója, Horváth Henrik szerint megelőzött egyes jelentősebb nyugati városokat is, pl. Nürnberget, Bázelt stb. (Id. H. H. cikkét a Napkelet 1930. évfolyama 527—534. oldalán), mert Budapest, Óbuda és a Margit sziget együttes lakossága ekkor (az itteni 1436-os házösszeírást figyelembe véve) 28 000 körül lehetett, szemben a felsoroltakkal, amelyek általában 8000—10 000 lakost számláltak. — Az összehasonlítás szempontjából még fontosabb a magyar főváros Mátyás-kori fejlettségének foka. Mátyás uralkodása alatt (1458—1490) válik a szabad királyi város rangjára emelkedett Pest és a szabad királyi főváros szerepét betöltő Buda az ország igazi központjává. Gazdagságuk messze felülmúlja a többi magyar városokét. Pest és Buda az ország legnagyobb adófizetői. Pestet ekkor veszik körül fallal, az újabb kiváltságokhoz jutott testvérvárosoknak önálló községi igazgatásuk van. Igaz, hogy Buda, Pest és Óbuda XV. század végi, XVI. század eleji könyvkultúrájának fejlettségéről elsősorban Mátyás király Corvina könyvtáráról sok mindent tudunk, arról viszont semmit, hogy volt-e Pest és Buda városi tanácsainak is könyvtára. A felsorolt hazai és külfödi példák alapján azonban Budapest akkori állapotát mérlegelve, mégis joggal feltételezhetjük, hogy legkésőbb a város 1526 szeptemberében a törökök által végrehajtott felégetése előtti évekig létrejöttek ilyen gyűjtemények és talán 1526- és 1541 között, Buda végleges török megszállása előtt, ismét kezdett alakulni városi könyvtár. Annyi bizonyos, hogy ezeknek a feltételezett középkori könyvtáraknak már nehezen fogja bárki is a nyomát megtalálni. 70
