A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1961
Dr. Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből
Csakhogy a következő évben ismét napvilágot lát egy írás, mégpedig az esztendő közepén, 1924. június 22-én a Budapesti Hírlapban. A cikk szerzője maga a könyvtár igazgatója, Kremmer Dezső, ezúttal is a félszázados jubileumot méltatja „Egy ötven éves fővárosi intézmény” című lírai hangú írásában. Eszmefuttatásából arra kell következtetnünk, hogy ekkor már 1874-et vette a könyvtár indulási évének. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1923-as és az 1924-es jubiláns cikkek egy szóval sem indokolták: mi is volt az az 1873-as illetve 1874-es aktus, amelynek „ötvenéves” fordulóját ünnepük, azaz mit tekintettek az alapítás mozzanatának. A közelmúltban ismét sor került az ötvenéves fővárosi könyvtár ünneplésére. Erről részletesen a könyvtár 1949—1954-es évkönyve ad számot „A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fennállása 50. évfordulójának ünneplése” címen. Nyilvánvaló, hogy ezúttal 1904-et tekintették a könyvtár létrehozatala évének. — Már itt megjegyezzük: a „harmadik” félévszázados jubileum alkalmával röviden meg is indokolták, hogy milyen esemény fordulójáról van szó. Erre az indokolásra alább térünk vissza. Mégis maga a könyvtár, amely 1954-ben még 1904-et minősítette alapítási évnek, 1959- ben „Könyvtárosok Kiskönyvtára” címen sorozatot indítva a kötetek címlapjára a következő szövegű emblémát készíttette : „Városi Könyvtár (1896—1919) — Fővárosi Nyilvános Könyvtár (1920—1944)” — tehát 1896 és 1920. — ezek az adatok, mint látjuk, az összes előzőknek ellentmondanak. Az eddig elmondottakból is világos: az utolsó 50—60 esztendő szakirodaimában zavar- baejtöen sok az „alapítási év”. Ennek a bizonytalanságnak az eredménye, hogy világszerte elterjedt és forgatott tekintélyes külföldi enciklopédiák és lexikonok is egymástól eltérő adatokat közölnek, valahányszor a fővárosi könyvtár alapítási évéről esik szó. Az angol World’s Libraries and Librarians c. enciklopédia pl. 191. lapján foglalkozik Budapest városi könyvtárával, és közli, hogy azt 1900-ban hozták létre. — A hatalmas német könyvtártudományi munka, a Milkau—Leyh- féle Handbuch der Bibliothekswissenschaft III. részének második kötete (1957-es kiadás) 534. oldalán viszont ezt mondja a fővárosi könyvtár keletkezéséről: „Die Stadtbibliothek Budapest . . . wurde 1893 als Fachbibliothek des Städtischen Statistischen Amtes begründet” — vagyis a Milkau—Leyh-féle kézikönyv 1957-ben úgy tudja: 1893-ban alapították Budapest városi könyvtárát, mint — újból tévesen értelmezve — statisztikai hivatali szakkönyvtárat. Ha most a különböző forrásokból nyert „alapítási dátumokat” egymás mellé állítjuk, a következő számsort kapjuk: 1850., 1870., 1873., 1874., 1892., 1893., 1895., 1896., 1900., 1904., 1920. További kutatásokkal talán még újabbakat is találnánk. Mint látható, a feltételezett időpontok kereken hetven esztendős távon mozognak. — Könyvtárnál, kiváltképp ilyen fiatal intézménnyel kapcsolatban elég ritkán tapasztalható ekkora bizonytalanság, hiszen sokkal idősebb gyűjtemények, több évszázados, sőt évezredekkel ezelőtt működött könyvtárak keletkezési időpontját is megközelítő vagy éppen évnyi pontossággal sikerült már meghatározni a tudománynak. — Gondoljunk csak az Országos Széchenyi Könyvtárra; senki nem vonja kétségbe, hogy 1802-ben alapították, vagy az ennél régebbi budapesti Egyetemi Könyvtárra. — Századokon át tartotta magát az Egyetem Könyvtár alapításával kapcsolatos 1635-ös dátum (csak legújabban történt egy kísérlet ennek cáfolására). De példának hozhatjuk Nürnberg városi könyvtárát —, melyet a németek szerint 1445-ben hívtak életre. — Lyon városi könyvtárának alapításánál a franciák mindösz- sze háromévi bizonytalanságot engedélyeznek (1527—1530). Mi több: a régészek hosszú idő 68
